Mit tudnék tenni ha nincsenek barátaim?

24 éves vagyok, úgy érzem nincsenek barátaim. Van egy haveri társaságom akikkel néha összejárunk, de ők nem gondolnak barátnak, érzem rajtuk, ez miatt én sem tudok rájuk barátként nézni, hiába szeretném ha azok lennének, folyton tesznek dolgokat amivel megbántanak, apróságokat is, ami rosszul esik, ez miatt egyikben sem tudok bízni. Párom van akit szeretek és mindent megadnék érte, ez tart bennem igazából erőt, meg ez miatt nem elviselhetetlen az egész. De mégis csak rossz belegondolni, hogy senki nincs aki a barátomnak tudna nevezni meg énis azt tudnám rá mondani, hogy ő a barátom. Ezt a társaságot akikkel havonta egyszer kb találkozunk, őket bírom, jól érzem magam velük, de tudom, hogy én csak havernak számítok, és nekem is ők, mert olyan dolgokat tettek/tesznek eddig amiket igazi barát nem tesz. Talán nem kéne ilyen komolyan felfogni, és ellennék jól, mert boldog vagyok, de ez zavar, mostanában folyton erre gondolok...