Melyik a jobb? Ha nem akarok sokat az élettől vagy ha nagyon komoly célokat tűzök ki célul magamnak?
Nem vagyok egy nagyravágyó ember, és úgy döntöttem, hogy nem fogom hajtani a pénzt egész életemen keresztül, mivel eléggé tönkre lehet menni ezáltal. Végzős vagyok az egyetemen így hamarosan kikerülök az életbe. Úgy terveztem, hogy a közeljövőbe kimegyek dolgozni egy évre külföldre, hogy vehessek magamnak egy saját autót. Azután pedig keresek valami munkahelyet magamnak itthon. Testvérem nincs, külön nem szeretnék költözni, jól megvagyok a szüleimmel. Nincs értelme hátrahagyjam a házunkat. Barátnőről nem is álmodom, családról lemondtam.
Ellenben ismerek olyanokat, akik idősebben is olyan célokkal néznek szembe, hogy olyasmik eszembe sincsenek mert kár ringatnom magam mindenféle álommal. Ezt mikor megjegyzem nekik mindig azzal jönnek, hogy csak így érdemes minden nap felkelni és egyáltalán élni.
Szerintem jobb küzdeni, persze nem irreális célokat kitűzve. De hogy miért az számodra egy barátnő, egy család?
Nem tudom, mi a végzettséged, de én arról sem mondanék le, hogy vállalkozzak. Még sohasem volt benne ekkora lehetőség, mint manapság.
Az álmok (a reális álmok) az élet sava-borsa. Nem szívesen élnék nélkülük.
Nem vagyok egy üzleti szellemű egyéniség, nem nekem való ez a világ úgy gondolom.
A családi része pedig igencsak bonyolult. Nem megy a csajozás, soha nem is volt szerencsém ezért elment tőle a kedvem. Egyszerűen nem szerepel már a jövőképemben. Ha lenne is valami barátnőm azzal új életet kellene kezdeni, nulláról indulni amihez nekem nincs se kedvem, sem erőm.
"Nem vagyok egy üzleti szellemű egyéniség, nem nekem való ez a világ úgy gondolom."
Én is így gondoltam tíz évvel ezelőtt... de egyszerűen annyira megcsömörlöttem minden mástól, hogy ez maradt. Legalább van benne perspektíva, és nem mások döntik el a jövődet helyetted.
Csajozás: mindenben lehet fejlődni. Sokáig olyan szinten álltam, hogy még szemezni is alig mertem, nemhogy megszólítani valakit vagy randizni.
"Nem vagyok egy nagyravágyó ember, és úgy döntöttem, hogy nem fogom hajtani a pénzt egész életemen keresztül"
Csak az anyagba való törekvés lehet "nagy" cél?
Pedig az épp, hogy olyan kicsinyes.
Mibe másba gondolkodjak ezek után ha nem anyagiakba?!
Szerintem 10 év múlva sem lenne bennem bátorság saját vállalkozást nyitni mert mi van ha csődbe megy, és az egész megtakarított pénzem rámegy. Arról nem is beszélve, hogy az induló tőkét is meg kell teremteni valamiből.
Csajozni pedig nem félénkség miatt nem merek, hanem szimplán nem jövök be a csajoknak. Ami nem megy nem kell erőltetni.
Így viszont megvan a lehetőségem arra, hogy pár nélkül, a szüleimmel közösen egy jó életet éljünk.
Kockázat nélkül nincs semmi. És ez az ismerkedésre is vonatkozik.
Keserű lecke ez, én is sokáig azt hittem, hogy megúszhatom biztonságra törekvéssel. A jó dolgok az életben a (nem eszetlen mértékű) kockáztatással együtt várnak rád.
Ha lemondasz ezekről anélkül, hogy megpróbáltad, a te döntésed. Csak nehogy megbánd akkor, amikor már késő lesz.
6
Szépen képezed magad és váltasz állást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!