Egzisztenciális válság 25 évesen?

25 éves férfi vagyok, Budapesten élek. Albérletben lakom, lassan veszek egy saját lakást, viszonylag jó munkám van, vannak barátaim, családom(szülők, testvérek, nagyszülők). Az utóbbi hónapokban kezdtem azt érezni és egyre erősödik hogy nem motivál semmi. A munkával elvagyok de nem szeretem, a hobbiaimmal elvagyok de annyira már ezek sem pörgetnek hogy vinnének előre a munkában. Nincs olyan dolog a magánéletemben ami miatt várnám a hétvégét vagy a hétköznap estéket, de a munkát sem szeretem annyira hogy alig várjam hogy mehessek és problémákat oldahassak meg. Kicsit olyan érzés mintha egy sorban állnék egész életemben csak nem tudom hogy mihez.

Hogy tudnék kilábalni ebből? Váltsak munkahelyet, találjak új hobbit? Költözzek? Igazából bármelyiket megtehetném. Tudom hogy nyafogásnak tűnik ez az egész és sok embernek sokkal nagyobb gondja van ennél, de egyre frusztrálóbb hogy már azt se tudom hogy minek dolgozom.