Rossz ember vagyok? Utálom magam.

Berögződésem a hazudozás. Mindig “szépítek” a dolgokon hogy jobban hangozzon. Lehet szó mondjuk csak arról is hogy a hétvégén otthon ültem de ha megkérdezik azt mondom minden este bent voltam a városban, hátha ettől izgalmasabb ember leszek. De vannak komoly hazugságaim is. Még márciusban megcsaltam a barátomat. Ugyan csak egy csók volt de tudtam hogy már azt se kellett volna. Aztán megtettem mégegyszer és mégegyszer. Akkor épp a kapcsolatunk végén jártunk, májusban végleg szakítottunk, már találkozni is alig találkoztunk előtte de mégsem kellett volna. Mindig részeg voltam és mindig mással kezdtem. Szörnyű vagyok. Sosem mondtam el neki de a szakítás után rájött és én szinte kényszeresen tagadtam. Akkor ugrott az ‘azert tartjuk a kapcsolatot’ megegyezésünk. Ami lehet nem is baj, így lesz neki a legjobb. De ami még rosszabb, a szakitásunk után egy héttel egy “haverját” (évente csak párszor futnak össze nem túl szoros egy kapcsolat) megpróbáltam elcsábítani - ebből amúgy nem lett semmi - de amikor ezt megtudta undorító embernek tartott és valószínűleg igaza van rossz ember vagyok és megérdemlem hogy egyedül legyek és haragudjak magamra és lehet az lenne a legjobb ha elzárkóznék a külvilagtól mert felnőtt létemre nem bírom kezelni ezeket a helyzeteket és úgy viselkedek mint egy ovodás. Meg akarok halni.