Túl sokat görcsölök a jövőmre. Hogy szokhatnék le erről? 18/F

Tisztelt Kérdező!

Hogyan legyél kgy kicsit normális? Ha teneked "normális" apád magába zárkózottsága és (leírásod szerinti) életvitele, akkor az tudnám javasolni: Ne legyél olyan normális, mint Ő.

Másodszor pedig ne a felmenőiddel foglalkozz, ami az Ő problémáik, azokat Ők maguk oldják meg. Nem tartozik rád. Mint ahogyan nem Terád tartozik, hogy Apádat kizökkentsd egyhangú magányából, s az sem tartozik rád, hogy segítsd szüleidet, rokonaidat anyagilag...

Ami Terád tartozik, az a következő: Légy mindig jelen a MOST-ban*, minden pillanatodban, amikor is tudatosan élsz, eszel, alszol, tanulsz, pihensz, kikapcsolódsz, egyszóval minden pillanatodban. S ne rágódj olyasmin, amin nem tudsz változtatni.

Nem tudom, ismered-e Platón egyik elhíresült bölcseletét: "Csak két dolgon nem érdemes rágódni (bosszankodni) az életben, az egyik az, amin nem tudsz változtatni, a másik meg az, amin tudsz!"

Számomra (legalábbis) ez a mondás megvilágította, h. igazából SEMMIN nem érdemes rágódni. Érted?

Mert amin nem tudsz változtatni: pl. Apád, Anyád, testvéreid (de általában is bárki) viselkedése, szeretete, elvárása, hozzád-állása, mentalitása, gazdagsága, szegénysége, s úgy általában minden, ami TŐLED FÜGGETLENÜL létezik, fönnáll úgy, ahogyan MOST van.

Amin meg tudsz változtatni: az önmagad, ami csakis TETŐLED FÜGG! Akkor meg minek görcsölsz?

Változni akarsz, azt látom soraidból, de nem tudod, hogyan kezdj neki.

Javaslatom: kezd el pont fordítva élni az életed, amint eddig tetted. Ezalatt most nem azt értem, ne járnál egyetemre. Frászt, az alapvető terveidet tart tiszteletben. De, amin érdemes lenne elgondolkodnod, h. amin eddig "görcsöltél", azokat milyen háttér-gondolatok tápláltak. Sokszor a tudat-alattija diktál az embernek úgy, hogy észre sem veszi... Ezt kellene felszínre hoznod, hogy megtaláld azon gócpontot (karma gyökerét), ami állandóan ebbe a görcsölésbe taszít téged, ahelyett, hogy élnéd az életed a JELEN-ben (normálisan) úgy, ahogyan a körülményeid megengedik.

Mondok példát:

1.) "mindenki sokat vár el tőlem" Ezt felejtsd el. Senki nem várhatja el Tőled azt, hogy Te legyél a család "szuper" okos, kitanult embere. Se Anyád, se Apád, senki. Egyedül csak Te várhatod el magadtól, hogy jól teljesíts, amennyire csak lehet. Ezt várd is el. De ismétlem, SENKI pszichés nyomásának (lelki terrorjának) ne dőljél be, ha egyáltalán van ilyen. Mondjuk ilyen, mint: - Azért fizetünk, dolgozunk érted, hogy jól tanulj, hogy csak a tanulással törődj fiam! - Ez egy gyakori példa-eset, amikor is így tartja lelki nyomás alatt gyermekét a szülő. Az elvárásával. De ez messze nem a szülői "feltétel nélküli szeretet" mondata, mert azt sugallja számodra: a) szenvedünk érted, b) akkor szeretünk, ha jól teljesítesz, különben meg nem érdemled meg a szeretetünk kifejezését, hogy pl. eltartunk, ugye... No ez lenne a feltételes szeretet maga. De egy "igazi" szülő mindig feltétel nélkül szereti a gyermekét. Tehát akkor is szereti, ha pl. az őrsről kell hazavinni, mert ittasan lepofozott egy járókelőt... Legfeljebb otthon Ő is lepofozza a fiát, s meghagyja neki a következőt: - Nem azért neveltelek fel fiam, hogy nekem kelljen felelősséget vállalnom tetteidért! Ez volt az utolsó alkalom, h. én hoztalak haza! Legközelebb magadnak kell gondoskodnod magadról, mert már felnőtt ember vagy! Még akkor is, ha éppen be vagy csiccsentve. (tanmese: a madár kilöki fiókáját a fészekből... repülj most már egyedül! Nincs többé anyai gondoskodás!) Megjegyzem, ez az, amit sok szülő nem tart be... újra és újra megmenti gyermekét a szégyentől, anyagilag is, mert miért?? Mert megsajnálja. No, ez az egyik legnagyobb hiba, amit szülő elkövethet a "felnőtt" gyermekével szemben. Mert akit megsajnálnak, az később soha nem tanul meg repülni.

Szóval, látod ez is olyan történet, amivel a szülők többsége nem is ért egyet. Sőt, mereven tiltakozik: - Hát nehogy mán otthagyjam a gyermekem a saját hányásában, mocskában, amikor haza is vihetném... ugye? Hülyeség! Micsoda szégyen lenne... ha később kiderülne, ország-világ megtudná. Milyen szülő az ilyen? -

Erre én azt mondom: ostoba szülő. Mert egyrészt a "gyerek" megszokja, h. mindig lesz valaki, aki kihúzza a szarból. Tehát ELVÁRÁSA lesz a későbbiekben, amikor már párkapcsolatban él majd.... Másrészt nem edződik meg a lelke a saját problémája (szégyene) elviseléséhez. Ismered a mondást: "Nyereg alatt puhul a hús!"

2.) "nem akarom hogy késő legyen" A szorongásod... felejtsd el! Sosem késő!

3.) "minden félbe szakadt az iskola távolsága miatt". Erre a főnököm is azt mondaná: - Te... mindig csak a kifogásokat keresed! Old meg másként! - vagy: Ne akarj egy seggel két lovat megülni egyszerre... vagy: Nincs olyan, hogy a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon. Ha ezen utóbbiakat belátod, akkor máris jobban érezheted magad, hiszen lehetetlent kívántál magadtól! Azt meg Ne tedd, mert az képtelenség.

4.) "tervezgetem mibe kezdjek bele, hogy sikeres legyek" Most még Ne ezt tervezgesd. Az még a távolabbi jövő. Most még elég csak annyit tervezgessél, hogyan kerülj egy olyan mentális állapotba, hogy ne görcsölj! Hidd el, az pont elegendő feladat számodra jelen pillanatban. Másrészt "sikeres" ??? Mit nevezel Te "siker"-nek, az attól is függ... sikeres politikus? Mérnök? Tudós? Közgazdász? Jogász? Mert azért ebben is vannak nagy-nagy különbségek ember és ember között.

5.) "ha belegondolok, hogy nem úgy jönnek be a dolgok" Minek gondolsz bele? Hol van az még? Ha én belegondolnék, h. bármelyik pillanatban fejemre eshet egy tégla, vagy belém (is) szállhat egy őrült autós... no.... akkor én sem mernék még a kapun sem kilépni, nem hogy elindulni bárhová... Egyfolytában azon görcsölnék, h. most elinduljak-e, vagy sem.

Érted már, h. miért nem érdemes olyasmin görcsölni, ami még a távoli jövő... hiszen azok mind-mind csak spekuláció... mi lesz majd, ha nem sikerül... ha ez vagy az történik. S minden spekuláció igazából egy illúzió kép, mert nem valóságos, hiszen az még nem történt meg, az még a JÖVŐ.

No, de túl sokat beszéltem... elnézést.

Amit viszont tudnék még számodra ajánlani szabad félóráidban : Eckhart Tolle: A MOST hatalma (hangoskönyvben, Youtube)

Az ERŐ legyen Veled!