Mi a véleményed azokról akik a saját szüleik és/vagy nagyszüleik sírját nem gondozzák?

Kérdező,teljesen normális megközelítésű és hangvételű válaszok érkeztek a kérdésedre. Erre komolyan az a reakciód,hogy mindenkit kioktatsz mert "neked van igazad és sajt"?

Biztos ez lenne a helyes hozzáállás?

Egyéb iránt pedig legalább valami kézzelfogható érvet mondj ami rávezet minket az "igazadra",mert ez eddig csak csapkodás,hiszti és lenézés.

Nem!

Tudod mi az undorito magyar mentalitas? Amit te produkalsz most.

Miert kell mas eletevel foglalkozni? Mi a franc kozod van neked mas eletehez?

Az en parom szulei meghaltak. Mindketten.

Minden egyes nap gondol rajuk es latom rajta,hogy mennyire faj meg most is neki,hogy nincs sem anyukaja sem apukaja.

De 7-8ig dolgozik minden nap es nincs ideje kijarni.

Az emlekeiben orzi oket,es majdnem minden nap felemlegeti apukajat,hogy miket csinalt mig elt.

Neked mas eletehez 0 kozod van.

Foglalkozz a sajat savanyu eleteddel ne maseval.

Szerintem meg ostoba vagy.

Nem fogok kéthavonta 30 órát utazni, meg szállást fizetni, hogy kapáljak egy órát.

Szeretem anyát, minden nap gondolok rá, de 1100 kilométerről nem járok haza.

Mikor otthon vagyok 7-8 havonta, akkor kimegyek a temetőbe, rendet teszek és ennyi.

Más: unokatesóm irtózik a temetőktől - régi gyerekkori dolog, de megmaradt nála -, és szó szerint be sem teszi a lábát oda, így ha az anyja meghal, az biztos, hogy nem fogja gondozni a sírt.

Az megvan, kedves nagyon okos(kodó), hogy Magyarországon tbek között NEM szórhatod el a szeretteid hamvát?

Illegálisan, persze igen, de KöTELEZŐ eltemetned - mert a magyar törvények már csak ilyen remekek.

Amúgy miért igénytelenség az, hogy aki még hétvégén is 10 órázik, el is felejti az egész temető-hülyeséget?

Apám látástól vakulásig melózik, sokszor vasárnap is - maszekol, nincs hétvége -, hát sokszor örül, ha fél délutánja van, amikor horgászni megy, nem kapálgatni.

Persze, neked fogalmad nincs, mi az a KEMÉNY munka.

#8

Nem azt írtam, hogy azért nem gondozom, mert az enyémet sem fogják (itt jegyezném meg, hogy nekem egyébként nem is lenne kiét, a szüleim élnek, a nagyszüleim közül pedig csak az anyai nagypapám nem, akit soha életemben nem láttam), akkor sem érezném ezt egy feltétlenül szükséges dolognak, ha lenne valamiféle garancia arra, hogy az én sírom majd meg lesz kapálgatva. Csak azért tettem hozzá, hogy megelőzzem azt a már jól ismert dumát, hogy "az ilyen köcsögök megérdemlik, hogy ők is le legyenek szarva". Úgy vélem, emlékezni sokkal fontosabb, az meg főleg, hogy éltében törődjünk a szeretteinkkel, de leírtam ezt is, kár, hogy kiforgattad a szavaimat. A "büdös magyarozáshoz" pedig csak annyit fűznék, hogy ez a gyűlölködő mentalitás szerintem jóval károsabb, mint az én véleményem ebben a témában.

#3 voltam.