Miért van az, hogy a legtöbb ember nem nagyon gondol a jövőre, hanem szinte kizárólag csak a mának él?

Valahogy mintha az lenne a jellemző, hogy nem nagyon gondolkodnak hosszú távban az emberek; inkább az a megoldás szokott a népszerű lenni, amivel rövid úton meggazdagodhatnak, még akkor is, ha hosszú távon az lenne a veszteségesebb, illetve nem nagyon szeretik az olyan dolgokra költeni a pénzt, ami hosszabb távon hozza csak meg az eredményét (itt lehet gondolni ilyenre is, mint pl. új stadion vs. oktatás, egészségügy finanszírozása). Az (átlagembernél) is eléggé gyakori szerintem, hogyha plusz pénzük van, nem félreteszik, hanem egyből elverik olyasmire, amire nem feltétlenül van égetően szükségük, pedig pontosan tudják, hogy egy váratlan nagyobb kiadás (pl. lakásfelújítás és hasonlók) nagyon megterhelné a pénztárcájukat, illetve annak tudatában, hogy adósságaik vannak, illetve pontosan tudják, hogy sokba kerülhet a gyerekeik taníttatása, illetve hogy nyugdíjasként is meg kell élni valamiből. Az is gyakori lehet, hogy nem veszik komolyan a betegségeiket, illetve az életmódjuk negatív hatásait (pl. olyantól, akinél kiderült, hogy cukorbeteg, és ezen kívül túlsúlyos is, viszont nem mozog sokat, és szeret enni, azt hallottam, hogy ő nem fog megtagadni magától semmit, mert inkább éljen rövidebb ideig, de addig is jól él, minthogy sokáig éljen, de ezért sok dologról le kelljen mondania, és sokszor hallani, hogy azért halt meg valaki, mert nem vette komolyan a betegségét, és nem volt hajlandó változtatni az életmódján).