Szerintetek azok az emberek mit éreznek, akik az üzletben a kasszánál fizetve látják, hogy mögöttük áll 15 másik ember a sorban és elkezdenek humorizálni, feltartani a pénztárost stb?

Ha én vagyok soron, és van valami problémám, hát nebaxxa már meg a jó isten, hogy ne szóljak!

A te példát eléggé ki van sarkítva, de akkor most mindenki menjen el a sunyi anyjába, aki esetleg kérdést tenne fel, vagy épp egy megvásárolni kívánt áruval kapcsolatban érdeklődne?

A humorizálást azt bőven le lehet tudni addig, amíg fizet az ember, vagy netán mindenki búskomor bekaphassajafasomat hangulattal menjen oda a pénztárhoz?

Kérdező, ha van konkrét példád, akkor azt írd le.

#5: Konkrét példáim: Öreg nénik elkezdik mondani, hogy a kisunokájuknak mit fognak sütni, mert jön ezért vagy azért és már a pénztáros arca ég sokszor, hogy haladna a sor. 30-40 feletti apukák próbálnak jópofizni és valami komikusnak érezve magukat nyomják a szöveget, miután már fizettek. De a kedvencem az, amikor valaki csak néz ki a világból vagy dumálgat, esetleg telefonál, megvárja, amíg lehúzzák az árut és UTÁNA kezdi el a táskája aljáról előkeresni a tárcáját. Mert a pár perces sorban állásban ez nem ment neki.

Tényleg sok a kiakasztó ember és ezt a pénztárosként melózó barátnőm naponta meséli :/

Én az ilyennek az első perc utn odaszólok, hogy a pénztárosnak ez a munkahelye, ne tartsa fel, továbbá húzzon a francba, mert rajta kíül még x ember vásárolni szeretne.

10/9 nem vicceskedve mondom, hanem érezhető dühvel.

jókedvet és hogy csak ők számítanak a világon

a többi 15 meg olyan alacsony önbecsülést mivel nem mernek odaszólni hogy húzzon a piosába mert feltartja a sort