Miért érzékenyülök el, ha meghallok egy szép, lassú lírai számot?

Azt tenném még hozzá, hogy a jellemem is ilyen érzelmesebb, ha meglátok egy koldust az utcán, akkor majd megszakad a szívem, hogy mit kell neki átélnie, hogy mennyi ember halad el mellette, nem segítenek neki, rá se néznek, figyelmen kívül hagyják. Ha van nálam apró akkor mindig adok pénzt az ilyen embereknek. Ha örül neki és elfogadja, és ezzel örömet okozok neki, akkor ez nekem is örömet okoz. Sokkal jobban szeretek adni mint kapni. Gyakran attól leszek boldog, ha látom egy családtagomon, hogy ő boldog. A legapróbb pozitív dolgoknak is örülök. A másik az, ha beteg gyerekekről látok videót, akik tömegesen hunynak el naponta, akkor is belülről egy szomorú és kínzó érzés fog el (sokszor magamat is felelősnek érzem ezért, hogy mennyi beteg ember él a Földön, és emiatt ezek indokolatlanul bűntudatot keltenek bennem, de nem tudom miért, elég furcsa érzés, mintha magamat hibáztatnám minden egyes rossz és szomorú dologért ami a világban történik, nem ajánlom senkinek az érzést...) Többször is hirtelen csak úgy megváltoznak a gondolataim, és melankólikus leszek. Valakinek esetleg szokott lenni ilyen érzése? Mentális betegségem lenne?