Szerintetek egy pszichopata képes pozitív irányba változni?
Mindig is foglalkoztatott ez a kérdés, főleg hogy a pszichopátiát nem mentális betegségként, hanem (antiszociális) személyiségzavarként definiálják. Viszont azt is olvastam, hogy többnyire már kamaszkor előtt megmutatkozik bizonyos embereknél, és genetikai okai vannak, rendellenes agyi működés figyelhető meg náluk. Feltehetően a terápia nem sokat lendít egy pszichopatán, ha nincs lelkiismerete, meg nyilván nem is szívesen mondana le azokról az előnyökről, amire a viselkedése által szert tesz...de ha képesek drogokkal, érzelmi traumákkal vagy egyéb technikákkal mindenféle elváltozásokat előidézni az agyban, akkor vajon nem működhet ugyanez pozitív irányban is?
(Vajon egy pszichopata milyennek látja magát úgy általában, mit szól ahhoz, ha lepszichopatázzák, és milyennek látja magát azután, hogy elolvas egy pszichopatákról szóló könyvet? Feltételezem, nem tudja az ott olvasottakat önmagára vonatkoztatni, vagy ha igen, akkor büszke magára, hogy mekkora király, és milyen jól hülyére veszi a környezetét, esetleg még tanul is pár új trükköt, hogy bővítse a manipulatív technikáit?)
Ugyanígy az is nagyon érdekelne, hogy milyen a "gyógyulási arány" (már ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről) egy borderline személyiségzavaros, egy skizofrén vagy egy partner- vagy gyermekbántalmazó esetén.
Antiszociális személyiségzavarban szenvedő személy fejlődésével eddig csak két esetben találkoztam, egyik alkalommal sem a való életben:
John Wayne Cleaver - Nem vagyok sorozatgyilkos
Accelerator - A Certain Magical Index
Mindkét karakter elég érdekes, ha gondolod olvasd el/ nézd meg azt, amiben szerepelnek.
Igen, köszi. Nekem volt egy eléggé pszichopata gyanús munkatársam, miatta hagytam ott azt a munkahelyet (mondjuk nem volt nagy veszteség szerencsére).
Nyilván, nem minden pszichopata sorozatgyilkos, és nem is minden sorozatgyilkos pszichopata. De ennek ellenére is tudnak hatalmas érzelmi, kapcsolati és anyagi károkat okozni, különösen a hozzájuk legközelebb állóknak.
Nekem egyébként az az érdekes, hogy még ha erkölcsileg hagynak is kívánnivalót maguk után, nyilván tisztában vannak vele, hogy a viselkedésük milyen hatással lehet másokra, és hogy amit tesznek, társadalmilag elítélendő, sokszor büntetendő is. Ráadásul, még ha érzelmileg sekélyesek is, mondjuk hogy a rendellenes agyi működésük következtében, valami fajta érzelmet csak képesek érezni, ha mást nem, dühöt. Azt sem hiszem el, hogy egy halálra ítélt pszichopatában, akinek megmondanák, hogy pár óra múlva kivégzik, ne lenne legalább egy minimális félelem. Vagy ha mondjuk megvernék vagy megkínoznák, kétlem, hogy azt mosolyogva fogadná, esetleg akkor, ha pluszban mazochista is. Úgyhogy nem hiszem, hogy a pszichopata önmagával szemben is ennyire érzéketlen lenne, még ha nincs is benne részvét mások felé.
Mentális betegségek: fóbiák, személyiségzavarok, identitászavarok, ..stb. Tehát az APD igenis mentális betegség.
Gyógyulási arány nincs, mert ez egy nem gyógyítható betegség. Viselkedésterápiával lehet valamennyit segíteni, de csak akkor, ha ezt a pszichopata egyén is akarja.
És hogy milyen antiszociális személyiségzavarban szenvedni? Igazából nem olyan rossz, mint látszik. Például egész szép összeget lehet gyűjteni a "nem sírok a ballagáson/filmen/akármin féle fogadásokból. Viszont néha nehéz és fárasztó a "normál ember" álcát viselni, mindig megjátszani az átlagost.
Bármi kérdés esetén nyugodtan írj!
Üdv, Emma
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!