Mit tegyek? Nagyon kivagyok lelkileg és segítségre van szükségem, hogy mit kezdjek magammal.
Üdv mindenkinek! Szóval az a helyzet, hogy nem bírom elviselni a jövőm tudatát, hogy legjobb esetben is csak van egy üres kuckóm, meg valami munkám, amit tudok annyira csinálni, hogy nem rúgnak ki, aztán ennyi. Nem bírom elviselni a gondolatot, hogy soha nem lesz barátnőm, hisz aszexuálisként esélytelen, viszont járok edzésre, dolgozni, tehát kimegyek az utcára és bár nagyon csőlátásban megyek csak az orrom után, célirányosan, akkoris látok hát... Lányokat. 🤔 És egyszerűen megőrít a tudat, hogy soha nem lesz senkim. Egyébként nem értem, hogy miért is akarok bárkit is, hisz koitusz nem kell és, hogy őszinte legyek, hosszútávon nem is tudom elképzelni a dolgot, hogy együtt vagyok valakivel, bár ez lehet, hogy csak egy hazugság magamnak, amit én találtam ki. 🤔 Egyébként a tudat fáj, hogy nem fog szeretni senki, így igazából konkrétan nincs miért hazamenjek és nincs miért arréblépjek, ha egy busz tart felém. De tényleg ez a rossz, hogy egyszerűen üres vagyok és az van bennem, hogy nincs miért figyeljek magamra, nincs miért ne sérüljek vagy haljak meg. Szóval botrányos így menni dolgozni. Munkahelyen meg érted, koncentrálni kell, el van fojtva magamba az egész jó mélyre, hogy ne legyen hatással a munkámra, de tegnap már a sírás kerülgetett ott a munkahelyen. Engem! A sírás! Érted ezt? Jó, nem ismersz, de a lényeg, hogy ez lehetetlen, aztán tessék, mégis ez van.
Amiért ennyire kivagyok lelkileg, az nem is elsősorban a magányban való megdöglés miatt van (bár azért hatalmas részt vesz ki ez is belőle), hanem mert az aszexualitásomon kívül rengeteg más hibám is van, amiért egy ganélydomb, ótvar vagyok. És próbálok ezek ellen tenni!! Tehát ne mondjátok, hogy csak panaszkodom és várom a csodát, mert nem, szenvedek azért, hogy talán egyszer jobb lesz, de mocskosul nehéz, mert tényleg egyszerűen túlnyúlik a kapacitásomon. Őszintén: úgy érzem, hogy életképtelen vagyok, de a civilizáció miatt a természetes szelektáción nem hullok ki, mert hála az intelligenciának az ember a gyengébb embertársait is életben tudja tartani. Szerintem értelme nincs, mert aki gyenge az haljon meg, de ez most lényegtelen, ez csak az én véleményem.
Hajaj, de megkapom majd, hogy önsajnáltatást végzek. 🤔 No, mindegy. Segítséget szeretnék kérni! És az, hogy ide írok erre az oldalra, abszolút tükrözi, hogy mennyire kivagyok. Szóval mit mondotok? Végezzek magammal, mert ótvar vagyok és nyűg mindenkinek, és amúgyis nekem is úgy lenne a legjobb, vagy pedig szenvedjek tovább az életben, hiába vagyok rakásszar?
Egyébként az a tudat is kínoz, hogy az univerzum keletkezését tekintve 13 milliárd évig semmi bajom nem volt, erre megszülettem és azóta fos minden. És nagyon várom már, hogy ismét ne létezzek, az az állapot nekem nagyon "tetszett", ha lehet így fogalmazni. 🤔
Ha tudsz segíteni, akkor kérlek írd le a véleményed, ha csak kritizálni szeretnél, hogy mekkora szenny vagyok, akkor megteheted, de azt már tudom, tehát felesleges billentyűkoptatás lenne a részedről. De, ha attól jól érzed magad, akkor nyugodtan, legalább ennyi hasznom van.
Köszönöm mindenkinek!
És ha esetleg érthetetlenül fogalmaztam, akkor bocsánat, éjszakásban dolgoztam, nem aludtam semmit és most igazán azt se tudom, hogy hol vagyok, de segítségre van szükségem, így valamit összekreáltam, hátha érthető és tudtok mondani valamit.
Köszönöm még egyszer a segítséget!
válasza:
válasza:Én ugyan nem vagyok aszexuális, még nem volt párkapcsolatom, szóval nem tudom, hogyha egyszer arra kerül a sor, hogyan fogok majd viszonyulni ehhez a témához. Az biztos, hogy időre lesz majd szükségem és arra, hogy szép lassan, apránként haladjunk az intimitás terén. Elég vegyes gondolatok, érzések kavarognak bennem, ha a párkapcsolatról van szó. Úgy érzem mindenáron nincs szükségem egy társra, csak azért, hogy legyen valakim és ne érezzem magam magányosnak, nem fogok összejönni az első fiúval, aki egy kicsit is megtetszik nekem. Én igazi szerelemre vágyom, mély érzésekre, egy olyan társra, akivel kölcsönösen szeretjük egymást, az összes hibájával együtt elfogadjuk a másikat, nincsenek titkaink egymás előtt és akármit meg tudunk beszélni. Számomra ezekhez képest a testi kontaktus elenyésző jelentőséggel bír.
Teljesen meg tudlak érteni kérdező, mert sokszor belőlem is kihal minden remény és úgy érzem soha nem fogom megtalálni a lelki társamat, akivel egy életet élhetnénk le együtt... 17/L
válasza:Kedves kérdező,ezt elmondhatom, hogy nem vagy szenny. Egy szenny ember az, aki meggazdagszik más kárán, aki gyermekeket mocskol be, aki mások életét veszi... stb.
Te egy ember vagy, akinek segítségre van szüksége, de nem hiszem, hogy ezen az oldalon valós segítséget kapnál.
Sokat nem tudok hozzáfűzni ahhoz, amit írtál. Ugyan fiatal vagyok, de azt már megtanultam, hogy aki az utadban áll, az önmagad vagy.
Én egy olyan ember voltam, aki képes volt úgy kijárni a gimnáziumot, hogy a 32 fős osztályomnak 25%-ával még csak nem is beszéltem, egy szót sem! De a maradék sem oly számottevő. Utána egy 2 éves tanfolyamon már szóltam ugyan mindenkihez, de kb 10 emberhez még akkor is csak pár szót. De magabiztosabb lettem, változtam. Aztán annyira meg akartam változni, hogy olyan mély vízbe löktem magam, amilyenbe csak tudtam. Külföldre mentem, olyan munkát végezni, ahol naponta barátságos beszélgetéseket kellett lebonyolítanom. A sarkamra állnom. Megtalálni önmagam. Mivel szeretek tanulni, újra egy tanfolyamon kötöttem ki, ahol MINDENKIVEL beszélgetek napi szinten, és akár viccelődöm.
Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy változni igen is lehetséges.
Amit még éreztem a soraidban, az az önutálat. Amíg magad nem fogadod el, más sem fog téged. Amíg te magad nem szereted, mástól miért várod el?
KEDVES #2. (második) VÁLASZOLÓ ÉS KÉRDEZŐ:
Én 23 éves vagyok és soha nem volt párkapcsolatom, még csak nem is csókolóztam. Ugyan nem mondom, hogy nincs szexuális kíváncsiságom, nem vágyom olykor valakire, aki van nekem. De csak némi hiányérzet miatt, nem fogom magam egy kapcsolatba hajszolni. Mindenkinek meg kell tanulnia értékelni az időt, amit önmagával tölthet. Én szeretem a társaságom, ugyan nem vagyok tökéletes, de szeretem a tökéletlenségeim is. Olvasok, tágítom tudásom, rajzolok. Ha megunom ezeket, biciklizem, túrázom, vagy vásárolok. Ha megunom magam találkozom barátokkal.
Szerintem ha lélekben rendben vagyunk, akkor eljön valaki, aki mellett még jobban kiteljesedhetünk. Én akár már gyereket is vállalnék, még sem sietek. Szerintem a kettes számú válaszolónak nem kellene egyáltalán levertnek éreznie magát amiatt, hogy egyedül álló. Pláne a korában. És a kérdezőnek sem, hisz egy, ha csinálunk valamit, elfoglaljuk magunkat, nem figyelünk fel arra, hogy magányosak lennénk. Kettő, emberek vesznek körül, és csak interakcióba kell lépnünk velük.
Akár egy aszexuális csoportot is felkereshetnél, vagy csak értelmes embereket ismerhetnél meg, akár csak barátilag. A kifogásokat te gyártod, nem azok magukat.
Remélem nem volt helytelen a válaszom, és nem kelt negatív érzést senkiben.
23/N
Szia Kèrdező!
Szerintem azèrt hiányzik neked aszexuáliskènt is a nők társasága, mert nap nap után ezt látod magad körül, mèg a csapból is a szerelem folyik. Èrtem, hogy te nem a testi oldalára vágysz, de minden embernek szüksège van arra az èrzelmi támogatásra, amit a párok egymásnak adhatnak.
A munkahely szintèn kemèny dió, pláne fiatalkènt, hiszen innen kapjuk a legelső komolyabb visszajelzèseket erőfeszítèseinkről, így sokszor az alapján èrtèkeljük magunkat, amit a mznkáltatónktól hallunk.
Az, hogy neked is hiányzik a megerősítès, a visszajelzès, ès pl itt is a hozzászólók vèlemènye szerintem arról árulkodokik, hogy azok közè az emberek közè tartozol, akik külső forrásból merítenek motivációt. Ez eddig rendben is van, teljesen normális. Viszont így mindig másoktól fogsz függeni, akik nem mindig fogják megadni neked azt a támogatást, amire szüksèged van.
Kèrlek, ne hidd, hogy èrtèktelen vagy! Sokan el sem jutnak odáig, hogy ilyen jellegű kèrdèseket tegyenek fel maguknak. Te kèsz vagy változtatni a helyzeteden, csak azt nem tudod mèg, hogyan tedd.
Mielőtt bármibe is belefogsz, kèpzeld el, reálisan mi lehetne a legnagyobb elvárás magad felè, amit mèg biztosan kèpes vagy teljesíteni! Magadat mindig ez alapján èrtèkeld, ne èrdekeljen, hogy mások mit mondanak!
Mire fokozatosan kitapasztalod a korlátaidat, már látni fogod, hogy milyen egyszerű tágítani is őket.
Nyiss az emberek felè,keress barátokat, akik igazán megèrtenek ès elfogadnak tèged! Az ő visszajelzèseikben bátran megbízhatsz.
5-ös, ha itt vagy még, akkor írhatnál egy privátot.
Corwet, valóban az lenne a legjobb, de annak ellenére, hogy szívem szerint most rögtön megtenném, még pár évet adok magamnak, hátha sikerül változtatnom magamon, ha már próbálok tenni érte. Örülök neki, hogy te nem vagy ilyen helyzetben. Minden jót neked!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!