Csak én utálok ennyire idegeneknek köszöni? Miért követeli meg ennyire az illem?

Nem járok kondiba, de pont ezen gondolkoztam, csak a liftben. Hogy ha a metróra felszállok, akkor sem köszönök. Miért kell a liftben? Mert kicsi a hely?

És a KÖSZÖNÉS MIATT lesz utána eszméletlenül kínos a csend. Ha csak csendben beszállna mindenki a liftbe, mint a metróra, nem lenne ennyire kínos. De a köszönéssel megnyitsz egy kommunikációs csatornát, ami utána lóg a levegőben, és a köszönéstől a másodpercek is lelassulnak.

És ott is ugyanaz van, amit mondasz, hogy 5 percen belül ugyanannak köszönsz. Itt is, csak 3 emelet, kb. 5 másodperc.

Én sem értem, hogy miért ez az illem, hogy kellemetlen helyzeteket kreáljunk magunknak.

Sajnos nem csak te vagy így vele, bár én még azt sem érten, hogy kollégiumban/iskolában miért vagyok köteles minden egyes nevelőnek/tanárnak előre köszönni, mikor a kilencvenöt százalékukkal nincs is semmilyen órám, kötelező elfoglatságom, stb...? Aztán az a kedvencem, mikor bsznak visszaköszönni, de közben bámulnak a képembe, vagy éppenséggel még a fejüket is elfordítják nagy pökhendien (de sajnos ez már előfordult olyan tanárom esetében is, aki ténylegesen tanít is engem, ráadásul nem is egyszer történt meg, szóval...).

A harmadik ilyen esetnél pedig azt mondtam, elég volt, és azóta csak pár nevelőmnek, illetve tanáromnak köszönök előre/vissza, de "természetesen" most meg kapom a csúnya meg goromba nézéseket azoktól a szarfejektől, akik bsztak a létezésemre. :))) Imádlak, te retkes Magyarország, hogy törne ki rajtad a pestis. <3