Hogy lehet hamis mosollyal élni?

Itt arra térnék ki hogy van egy ismerősöm aki a munkája miatt állandóan jókedvű a munkahelyen segítőkész és barátságos.

De közben amint vége a munkának depressziós, elég negatív s magányos féle aki elzárkózik mindentől s mindenkitől.

Akkor miért ilyen amikor mással van?

Már egyszer majdnem meghalt a hülyesége miatt felvágta a egyik erét a kádban de nem vérzett el a egyik ismerőse miatt aki ott volt a közelben.

Egyébként semmi baja. Saját lakás, jó munka mi szeretjük, de kifordul ha nincs munkaidő.

Miért van hogy a egészséges ember nem akar élni akinek meg valami testi vagy lelki szegénysége van az meg a legjobban?