Vívódás élet és halál között? Velem van a gond mentálisan vagy a legtöbb emberből ezt a reakciót váltaná ki sorsának alakulása? 23F
Akármennyit is gondolkozok rajta, arra a végkövetkeztetésre jutok, hogy nem szeretem se az életemet, se magamat...sőt, vajon a saját életemet nem szeretem vagy alapvetően az életet sem? Tény, hogy rengeteg csalódással, szenvedéssel, gyötrelemmel telik, de egyre inkább az az érzés ébred fel bennem az elém tornyosuló akadályok és a folyamatos sikertelenség láttán, hogy nincs kedvem ezt folytatni, véget kell vetnem az életemnek. Nem érzek magamban motivációt ahhoz, hogy a nehézségekkel szembeszálljak, nincs bennem erő a küzdelemhez. Ha annak szentelem az időmet, amit szeretek, csak azt veszem észre, hogy ugyan az idő gyorsan elszállt, de semmi maradandót és értékeset nem alkottam, végső soron pedig engem sem boldogít, csak pillanatnyi élvezetet jelent. Nem éltet semmi sem, tengődök egyik napról a másikra, nekiveselkedek az újabb és újabb kihívásoknak, de érik bennem az elhatározás, hogy azt mondjam, állj, elég volt, nincs többé rád szükségem és eldobjam magamtól végleg az életet. De valami láthatatlan erő mégis visszatart ettől, valami megfoghatatlan és leírhatatlan, amit sehogy sem tudok elhessegetni magam mellől.
Mihez kezdhetnék, mit tegyek, hogy javuljon a helyzetem, megszűnjön a mindennapos gyötrődés, vívódás, kilátástalanság?
Bízz a jobb jövőben, mindenképp visszakapod egyszer az élettől a rosszat, ha jó maradsz. Én is kecmeregtem már ki olyan helyzetből, amit akkor nem gondoltam volna hogy egyáltalán megoldható. És még jöttek rá olyan csapások, mint haláleset ilyesmi, de moat jobb, ha nem is tökéletes. Csak bíztam a jobb jövőben ( vallásos vagyok szóval bíztam Isten segítségében szerintem a megmagyarázhatatlan erő az Isten ragazkodása hozzád) soha nem gondoltam hogy én valaha is boldog leszek, de valamiért jöttek a jobbnál jobb dolgok az életemben. Nen lottonyereményre kell gondolni, inkább apróságokra, amik nem történtek volna meg ha feladom, és persze nem lennék itt, nen írnám ezt ha feladom.
Remélem egyszer majd te táplálod valakiben a kitartást amikor az rossz helyzetbe kerül. Kitartást, erőt :)
Ja még annyit, hogy nekem a környezetváltozás sokat segített.
26/f
Ha folyton ezeket fogod kőrbe-kőrbe mantrázni, nemsokára diliházban kötsz ki. Próbálj az életedben valami pozitív dolgot is felfedezni.
Képzeld magad egy kukac helyébe: hová jutna, ha állandóan azon gyötrődne, hogy ő csak egy madár, vagy haleledel. Mégis teszi a dolgát.
Keress egy pszichológust, aki kielemezze a problémát.
Én is ilyen vagyok. Néha nagyon szörnyen ellepnek az ilyen gondolatok.
19/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!