Ez csak a stressz vagy megkattantam?

Én is gyerekkorom óta küzdöttem ezzel. Viszont rájöttem, amióta önismeretet gyakorlok és amikor belső csendet, szabadságot találok, akkor meg egyáltalán nem zavar. Még a csirkeszárny kiszopogatása sem... :)))

Tehát amikor belül boldog vagyok, akkor meg egyáltalán nem zavar.

Basszus, ugyanez a bajom.

Utálom, ha egy idegen annyira közel jön hozzám, hogy megérzem a szagát/illatát. Ha valaki be van parfümözve és megérzem, dührohamot kapok. A rágástól is kiborulok. A hirtelen zajoktól összerezzenek (pl. amikor a pirítós kiugrik a pirítóból). Megijedek a saját páromtól, ha hirtelen betoppan a szobába, holott tudom, hogy otthon van. A szirénázó autókat nem bírom elviselni, csak befogott füllel, iszonyúan felzaklat, dobog a szívem.

Nem akarlak elkeseríteni, de én 46 vagyok. Ettől függetlenül lehet, hogy te kinövöd, mert már felismerted a problémádat, és tudsz dolgozni rajta. Nekem csak pár éve tudatosult, hogy ezek miatt vagyok nagyon feszült.

6

Nem ezek miatt vagy feszült, hanem van benned egy feszültség, ha lehet így nevezni és azért zavarnak ezek a dolgok.

#7 (6 vagyok :)

Lehet, de 6-7 éves korom óta ilyen vagyok. Azóta lennék feszült? Iskolában mindig az utolsó padban egyedül ültem, mert mindenkinek a "zajai" idegesítettek. Otthon meg a tesóm idegesített, aki fülhallgatóval hallgatta a zenéjét, de az ugye mindig kihallatszik egy kicsit.