Ha azt mondják Isten, miért gondol mindenki egy szakállas öregemberre? Isten miért nem fiatal, nő, vagy se nő se férfi?

Ez nagyon régről indult ugyebár :) Ekkoriban a nők alacsonyabb rendűnek számítottak, mint a férfiak (még a középkorban is így volt, egyházi emberek szájából hangzott el, hogy a lovak többet érnek nálunk nőknél). A nőnek nem volt szava, ha meghalt a férjed-apád, akkor a legközelebbi férfirokonnak kellett döntenie a sorsodról, nem volt semmi beleszólása a nőknek.

Innentől kezdve logikus, hogy Isten nem egy ilyen alacsonyrendű lény, mint a nők, hanem férfi. És általánosságban igaz, hogy a korral egyre bölcsebbek vagyunk. Ezért ábrázolják idős férfiként.

Kicsiként szerintem eléggé nehéz elkerülni a vallást. Nálunk pl minden templomnál ott van Isten elképzelt kinézete, tévében, minden műsorban férfiként nevezik meg. Attól még, hogy nem emlékszel rá, hogy már pár hónapos korodtól kezdve ezt látod, attól még így van.

Pl indiaiaknál megkérdezzük, hogy hogy néz ki Isten? Valószínűleg visszakérdeznének, hogy melyikükre gondolsz, mert több tucatnyi van.

A művészetben általában így ábrázolják, és az ember arra asszociál, amit "tanul" (nem iskolában tanulást értek ezen, hanem azt, hogy hat rád a közeg, amiben felnősz, tapasztalatokat szerzel).

Egyébként ha a történelemből és a különböző kultúrákból indulunk ki, sok ősi kultúrában volt olyan, hogy vének tanácsa, meg hogy az idősebbeket tisztelték a tapasztalataik miatt. Ma már változott a világ, nagyon gyors a fejlődés, sokszor egy fiatal, aki belenő a technológiába, tájékozottabb lehet, mint a szülei, akik felnevelik, de nekik még nem volt ennyire része a gyerekkoruknak. Viszont az emberekben valahol még mindig ott van, hogy Isten fogalma nagyon régi, és bölcsnek képzelik el, a bölcsességet meg a magas életkorral összekötve egy idősebb valakire asszociálnak.

Különben egyes vallásokban férfi és női istenség is van.

Mindenki? Ezt gondold át.

Senki? Ezt is gondold át.

Isten egy érzés az emberben. A bökkenő, a legtöbb ember még magában sem bízik/hisz, akkor hogyan lenne képes sokkal nagyobb dologban hinni/bízni. Ez önbizalom kérdése.

Mert az emberek nagy részében az öregség idealizált képe egy bölcs öregember, aki már sokat tanult az élettől. És hitelesebb hogy egy bölcs öregember teremti meg a világot mint hogy egy fiatal, éretlen felnőtt.

Persze alapvetően ez a keresztény hitvallásban igaz. Az ókori görögöknél volt vegyesen férfi, nő is.

Egyiptomban például nem is emberi hanem ember-állat formát öltöttek az istenek.

Az iszlám vallásban Allahnak nincs is testi megfelelője, tiltják is a képi ábrázolását (akárcsak korábban a kereszténység).

Na meg én életemben párszor voltam templomban, de ott folyton ilyenek hangzottak el hogy "Urunk" "Atya" "Isten fia Jézus" ezzel gyakorlatilag eldőlt a kérdés.