Miért kényelmesebb bent maradni a rossz helyzetbe, mint kilépni belőle és változtatni, amiről tudjuk, hogy előbbre vinne? Miért olyan nehéz a változás?

Most egy egyszerű példával jövök. Pl: szeretnék lefogyni pár kilót, tudom, hogy ezt életmód váltással érhetem el, ha sportolok, egészségesen táplálkozom.. De ennek ellenére ugyanúgy sokat eszem, zsíros ételeket, miközben tudom, hogy ez nem vezet semmi jóra, és így nem csak hogy fogyni nem fogok, de még tovább hízok..

Most jövök egy bonyolultabb példával.. Tudom, hogy az az élethelyzet, amit folytatok nagyon rossz az egészségemre nézve.. én speciál alkohol függő vagyok, tisztában vagyok azzal ,hogy ez semmi jóra nem vezet, nem fogom így elérni a céljaimat, tudom ,hogy egészségtelen, hízok is tőle, gyomor problémáim lesznek, és ha így folytatom kőkemény alkoholistává válok.. Mindennel tisztában vagyok, tudom, hogy csak akkor jutok előbbre ha egyszer, s mindenkorra megszakítom a kapcsolatot az alkohollal. Ha megszakítom vele, akkor az életem többi területén fejlődhetek, több célt elérhetek és ez vezet a boldog élethez mégis a boldogtalant választom, mert ez valamiért kényelmesebb (vagy legalább is annak tűnik), kemény energia belefektetés a változás.. Minden apró változás is.. már akár az is ,hogy mondjuk leszokok a körömrágásról, vagy más egyéb rossz szokásról, még az ilyen kisebb változtatások is komoly munkát igényelnek..

Sok dohányos is inkább cigizik tovább, holott tudja ,hogy egészségtelen, nem csak rá nézve, hanem a környezetére is.. Mégis beletörődik és csinálja tovább.. Könnyebb beletörődni a rossz dolgokba, amiről tudjuk ,hogy nem visz előbbre... De ha tudjuk akkor miért olyan nehéz változtatni? És a jó irányba haladni? Miért olyan nehéz? Miért jobb a rossz helyzet, mint a jó...