Hogy reagálsz, ha az ismerőseid (pl. rokonaid) le akarnak beszélni a terveidről?

Attól függ mihez van kedvem. Amit én kitaláltam, azt én átgondoltam, és a körülöttem lévők annyira buták hogy tudom hogy semmi értelmeset nem mondanak.

Szóval ha akarom, akkor egyetértek velük, közben az ellenkezőjét teszem. Pl. mondják hogy szívni fogok, akkor mondom hogy hát meg is érdemlem a szívást, így jártam.

Ha olyan kedvem van, akkor pedig rövid válaszokkal érvelek nekik, alig figyelek oda. Pl. azt mondják hogy külföldön nincsenek ismerőseim, akkor mondom hogy majd szerzek.

De semmiképp sem veszem őket komolyan, és nem célom hogy megváltoztassam a véleményüket, csak szórakozok.

Minek kiállni magadért, vagy védeni magad? Nem szükséged meggyőznöd őket semmiről, hisz te azt csinálsz amit akarsz, attól hogy hisztiznek neked. Ne butáskodj, ne foglalkozz velük.

Neked van egy célod, kitaláltál valamit, ami miatt ki akarsz menni. Ők pedig azt találták ki, hogy nem akarnak kimenni, mert nekik otthon lenni kényelmesebb.

Teljesen más dolgokat akartok, más dolgokra vágytok, és így egymásra támadtok, értelmetlen.

Mintha egy hal és egy leopárd veszekedne, hogy a vízben jobb élni vagy a szárazföldön.

Tudod, azzal hogy ők támadnak téged, próbálnak lebeszélni egy jó dologról amit kitaláltál, azt is elvállalják hogy meg lesznek bántva.

Mintha én tűzbe nyúlnék, és utána csodálkoznék hogyha megégetem magam. Itt te vagy a tűz, te pedig attól félsz hogy megégeted azokat akik "beléd" nyúlnak.

Ha ilyenektől tartasz, csak magadnak rontasz, magadat fogod vissza. Nem jó. Ne félj.

You put a gun on my mans, aye

I put a hole in your parents, aye

#2-nél a pont. Ez az élet számos területén használható módszer.

Amúgy meg elküldeném ezeket a p*tsába. Ne más mondja meg, hogy mi a jó neked. Ha nem jön össze a terved, akkor így jártál, de egyet legalább lépsz előre. Ha erre kinevetnek, akkor meg pofán kell b*szni őket, hogy te legalább próbálkozol. De a legjobban akkor jársz, ha az ilyen visszahúzó embereket leválasztod az életedről és csak azokkal kommunikálsz, akik semlegesek tudnak maradni más döntéseiben, vagy neadjisten támogatják, még akkor is ha totál bukás lesz a vége. Elvégre ebből tanul az ember, meg mások hibáiból. :)

Általában nem tudnak a terveimről. Így a legegyszerűbb. Amúgy sincs mit mondanom nekik, a szüleim a végletekig pesszimisták, ha annyi tervem lenne hogy átmegyek az úton, azonnal mondanák, hogy ne menj, el fog ütni egy kamion. Aminek persze van százalékos valószínűsége de akkor soha ne csináljak semmit? :D

A rokonaim hasonló kaliberűek, szerencsére már nem vagyok velük kapcsolatban de régen ha gyerekként belefogtam valamibe (szakkör, fejlesztő foglalkozás, sport) egyből azzal jöttek hogy úgysem fog menni, anyámnak is mondták hogy "ne biztasd szegényt, úgyse lesz belőle semmi". Tévedtek. Muhaha.