Miért a fehér ember tarolta le a világot?

Megfigyelés:

Azért mert a mérsékelt égövön vannak évszakok, kellett tartósítani, alkalmazkodni, stb.

Nem úgy volt mint Afrikában, hogy egész évben eheted a banánt, az indiánok meg vmiért (lehet, h betegség v vadállatok) nem tudtak annyira elszaporodni, hogy törni kelljen a fejüket bármin is.

És a nehéz élet pár generáció után kreatív, talpraesett, kiváló rögtönző embereket alakít ki. Ahol könnyű volt az élet ott meg maradtak egy nyugis agyi szinten.

A hollandok pl a tengertől szerezték meg a fél országukat és az lett a vége, hogy ők a világ második legnagyobb agrárexportőrei az eladások értékét tekintve. (megelőzik pl a 206x akkora Brazíliát vagy a 411x akkora Oroszországot)

A finnek 100 éve szabadultak a felváltott orosz, svéd felügyelet alól és jé milyen magas az IQ szintjük.

Vagy a 150 millió nyomorgó japán miért precíz, összetartó?

Vagy miért hasít az északiaktól rettegő dél korea a Samsunggal és a Kiával?

Vagy, hogy lettek precízek a svájciak mikor alig él meg valami ehető azon a vidéken?

Vagy miért a köves talajú svédországban készülnek a messze magasan legprofibb talajművelő gépek?

Ezek után nem kérdés, hogy az olajban fürdő arab miért az olajban fürdő északi norvéggal terveztet x dolgokat.

Vagy alaszkában miért a szibériában született orosz csinálja a kőolajvezetékeket a politikailag ellenpólus amcsinak?

Vagy az egész világ által irigyelt zsidóság miért üzleti, katonai csoda?

És miért lettek az ilyen hazátlanok, rossz helyről a világba vándoroltak sikeresek az új helyükön?

Vagy pl a spanyolok által örökké szorongatott portugália hogy tudta benépesíteni a mai napig legnagyobb, legjobb helyezkedésű dél amerikai országot, Brazíliát?

Mert felébredt az élni akarás.

Ami nem öl meg az megerősít.

Utolsó, a megközelítéseid alapjai jók, de a részletek néhol hibásak. A banánt baromira nem ismerték az afrikaiak, ugyanis nem afrikai növény. Ázsiából származik, és több száz év alatt jutott el Afrikába, és ráadásul nem is olyan a természetes vad banán, mint amit mi a boltban látunk. A vad banán nagy magokkal van telem a nemesített banán magtalan. Szóval a banánnal is volt munka, mire olyan lett mint ahogy ma ismerjük.

Az afrikai népek is nagyon változatosan történelmüket tekintve. Észak Afrikában látható hogy sokkal magasabb szintű kultúrák jöttek létre, mint Dél és Közép Afrikában.

Ennek leginkább a vízrajz, a tenger jelenléte, a teherhordásra használható állatok léte volt az oka.

Észak Afrikában a Nílus volt a civilizációk állandó központja, a Nílus biztosított termőföldeket, élelmet, hajózási útvonalakat.

A tenger szintén előny, hisz így más népekkel is lehet kereskedni, más népek ismereteit el lehet hozni, és utánozni, továbbfejleszteni.

Illetve Egyiptomban voltak marhák, bölények, szamarak, és tevék.

Na, ezek egyike se volt Közép és Dél Afrikában, a bölény kivételével, bár az is más fajta.

Dél és Közép Afrika egy elszigetelt hely volt mindig is.

Nem voltak olyan állatok amiket lehetett volna befogni földművelésre, vagy adtak volna tejet. Ez pedig lehet hogy elsőre nem tűnik nagy dolognak, de civilizációk mindig a mezőgazdaságra áttérő népekből alakulnak ki, lásd a termékeny félhold területén élő sumér, egyiptomi, és mezopotámiai népeket. Ahol megjelenik a mezőgazdaság, ott mód nyílik nagyobb mennyiségű élelem elraktározására, így nagyobb számú ember eltartására. Ez a növekedésnek indult népesség pedig képes olyan költséges (emberéleteket igénylő) dolgokba is belemenni mint hódítások, háborúk, nagyobb területek megszállása. Na de ezek mind komoly koordinálást igényelő feladatok, így a puszta törzsi szerveződésnek fejlődnie kell, megjelennek az egyeduralmat gyakorló rendszerek, mint a császárság, a fáraók, a királyok, és egyéb, lényegében azonos szerepeket takaró tisztségek. Megjelenik a hatalmi hierarchiai lépcső, hadvezérek, helytartók, egyebek. Na ez már tényleg annyi megegyezéssel, rögzíteni kívánt megállapodással, és lejegyzendő eseménnyel jár, hogy muszáj az írást bevezetni, ha csak egyszerű képírás, akkor is jobb a semminél.

A háborúzás pedig technológiát igényel. Fémmegmunkálás, hatékony termelés, és megfelelő navigáció, térképek készítése, hogy tudjanak mozogni a csapatok. Ehhez pedig matematika, természettudományok közül a fizika és csillagászat fejlődése szükséges. És lásd, igazából meg is vannak a legfontosabb alapjai egy civilizációnak.

Afrika középső területein ezekre nem volt lehetőség. Nem tudsz mit termelni, nem tudod mivel felszántani a földet, a föld eleve terméketlen, alacsony a termőképessége, sok helyen az őserdőtől és a nagyobb folyamok nélküli szavannától nem tudsz elkezdeni mezőgazdaságot folytatni. Egyszerűen az ottaniak megrekedtek a környezet lehetőségeinek hiánya miatt, egy kőkorszaki vadászó gyűjtögető, primitív kézművességi szinten.

Az tetézte az egész lemaradásukat, hogy el voltak zárva mindentől.

Ami mondjuk furcsa, mert a rómaiak rendszeresen viadaloztattak gladiátorokat oroszlánokkal, orrszarvúakkal, amihez közép Afrikáig el kellett menniük. Akkor viszont találkozhattak volna feketékkel, és bizonyára találkoztak is. Kérdés, a feketék miért nem tanultak el semmit se a rómaiaktól, vagy egyéb északibb népektől (magyarán bárkitől, hisz náluk csak északabb van).

Az afrikai népekben valóban lehet valamivel nagyobb fokú lustaság, ezért nem fejlődtek, de ez a környezet miatt alakult ki. Mondhatni, bele kellett nyugodniuk a helyzetbe, nem tudnak a semmiből valamit csinálni.

Európa pedig Észak Afrikától még annyiban tért el, hogy itt valóban volt tél. És ha van egy olyan évszak egy területen, ami alatt hideg van, megfagyhatsz, kell öltözködnöd, kell félretenned az éhezés elkerülésére, akkor ott rengeteg mindenre rá kell jönnöd. Rá kell jönnöd hogyan dolgozz fel bőrt, hogy ruhát készíts belőle, hogyan nyúzz állatot, hogy a szőrmét felhasználd, hogyan készíts növényi rostokból (lenből) vászont, és egyéb használati tárgyakat. Rá kell jönnöd hogyan tenyéssz állatot, hogyan művelj földet állattal. És Európában rengeteg erre alkalmas állat volt. A diasznó ezek közül is kiemelkedik, hisz a hideg égövön rettentő előnyös egy olyan zsírforrást biztosító állatot tenyészteni, mint a disznó. A különféle kecske és birkafajták is nagyon hasznosak, mind táplálék, mind tej, mind szőr tekintetében. Mondhatni Európa jó termőföldjeivel, értékes élővilágával, és kissé zord időjárásával adott lehetőséget az embernek egy állandó megpróbáltatásokkal teli fejlődésre. Persze Európának is vannak területei, ahol a környezet már korlátozta az emberek fejlődését, és a civilizáció építést, mintsem ösztökélte volna. A skandináv félsziget északi teröületein, illetve az uráli területeken még ma is élnek gyűjtögető, halászó-vadászó népek, ugyanis arrafelé a körülmények már túl zordak az életben maradáson túl történő fejlődéshez. Egy olyan területen ahol közel fél évig sötét van, vagy legalábbis szürkület, állandóan meg kell küzdeni a faggyal, és néhány bogyós növényen kívül nincsenek ehető gyümölcsök, gabonafélék, ott nem tudsz civilizációt építeni.

Az európai civilizációk leginkább a mediterránium területén fejlődtek, nem pedig a germán és kelta területeken. Persze ott is megjelentek idővel egész magas fokú szerveződések (viking korszak) de messze nem olyan magas szintűek mint a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom (ami a Római Birodalom keleti felének középkorban is fennmaradt örököse). És hát persze a görögök, de őket sokan megszállták a későbbiekben, az oszmánok térhódításával pedig teljesen meg is szűntek ideiglenesen.

A germán népek idővel azért lettek vezetők az európai kontinensen, mert átvették a Római Birodalom bizonyos maradványait. Az államszervezési formákat, a nyelvet, és a kereszténységet. A középkorban a kereszténység nem volt épp a legemberbarátibb vallás, de az tény, hogy a keresztény népek hasznára vált. Ugyanis a kereszténység lehetőséget adott a jól szervezett államok létrehozására. A kereszténység ugyanis nem csak egy vallás volt. Egy hatalmi rendszer volt, ami szorosan összefüggött a hadászattal, és katonai hatalommal. Akié a föld, azé a vallás, tartotta a mondás. (akit érdekel nézze meg latinul eredetiben).

Az európai hatalmakat valami összefogta, és jól körülhatárolható szervezetekbe rendezte, amiknek királyok, cárok, császárok álltak az élén. Az afrikai népeknél a vallás nem emelte a törzseket magasabb államszervezési szintre. Megmaradt spirituális szerepkörök betöltésénél, de nem lett belőle törvénykezési alap (mint a Bibliából), vagy olyan kapocs, ami szövetségeket kötött volna össze (mint pl a Szent Liga esetén a közös vallás).

Valamint az hogy közös lett a vallás, és az egyház egy nyelven szólalt meg mindenhol (latinul), ezért ez egy állandó stabil diplomáciai kapcsolatot eredményezett az európai államok között. A latin közvetítőnyelv lett, és a tudományok nyelvévé is vált idővel. A közös nyelv pedig lehetővé tette a könnyebb információáramlást, és hatékonyabb összedolgozást, szövetségek kötését.

Afrikában nem volt ilyen.

És a történet még nagyon sokáig folytatódik.

A lényeg az a történet minden egyes fázisánál hogy Afrika nem haladt, Európa pedig már messze előttük járt.

Mikor pedig a két világ találkozott a 19. század során az erőviszonyok végtelenül az európaiaknak kedveztek. Mintha ma megtámadná a Földet a Star Warsból a Birodalom 10-20 rombolóhajóval. Nem sok esélyünk lenne.

Afrikában egész pontosan voltak is hasonló csaták, amikor pár Gatling géppuskával több ezer afrikai törzsi harcost mészároltak le. Egyszerűen nem voltak ellenfelek a kő és csontfegyvereikkel.

Ugyan ez a helyzet Dél-Amerikában, és Észak-Amerikában is. Bár északon az indián törzsek közül voltak akik idővel együtt kezdtek működni a fehérekkel.

Ausztrália pedig szintén a fejletlensége miatt esett el. Az ausztrál bennszülöttek még az afrikaiaknál is alacsonyabb szinten voltak, a tüzet se használták.

Tudom hogy manapság nem lehet még csak utalást se tenni arra ha valaki szocialdarwinista hangzású álláspontot fogalmaz meg, anélkül hogy ne náciznák le rögtön, de én igenis azon az állásponton vagyok, hogy több tízezer év teljesen elszigetelt evolúció hatására (mert az evolúció minden elszigetelt populáción belül beindul) biztosan vannak genetikai alapú különbségek a feketék és az európai fehérek intelligencia különbsége között.

Még a kutyák pár ezer éves tenyésztése is erős intelligencia különbségeket eredményezett. Példának lehet tekinteni mennyivel okosabb egy német juhász vagy egy husky egy King Charles spánielnél (az a kis vakarék ami egy retikülben elfér). Ezek is genetikai háttérből fakadó tulajdonságok, csak egyesek világnézete nem fér össze azzal, hogy az intelligencia és a viselkedés is genetikai hátterű.

Ezért is nem tartom jó ötletnek a rasszok, népcsoportok szabad áramlását. Egyik sincs felkészülve a másikra, olyan mintha a fentebb említett táska kutyákat engednénk német juhászok közé.

8,9 köszi a kiegészítést :)

Gondolhattam volna, hogy mint minden mást a banánt is úgy nemesítették.

Lényeg, hogy szerintem az éven át tartó bőség (esőerdő) vagy az éven át tartó ínség (szavanna, félsivatag) okozta ezeket a dolgokat.

Genetikai lustaság sztem nem nagyon van mert vannak azért csodásan teljesítő feketék és vannak holtlusta fehérek.