Az olyan emberek minek írogatnak facebookon, akiknek a tudományuk nem terjed tovább a "Sziától"? Mit akarnak ők tulajdonképpen?

Én nem értem, miért ekézi mindenki a kérdezőt.

Beszélgetés sima sziával akkor kezdődik, és akkor várhatja el a kezdő sziát leíró ember a másiktól, hogy visszaköszönjön, ha bizalmas kapcsolatban vannak. Ha nem ismeri, miért várja el, hogy visszaköszönjön? Főleg egy vadidegennek, Facebookon, ami nem is társkereső.

Leesik az aranygyűrű az ujjáról, hogy leírja mellé azt, hogy "szimpatikusnak talállak?"...

És akkor ezeket a pasikat istápolja itt mindenki, hogy a csúúúúúnya nők nem írnak neki vissza fb-n...

" Ahhoz is nagy intelligencia kell, hogy rájöjj lány vagy és tetszel nekik."

És? Attól még írjon valamit.

1. Nem gáz és nem is értelmetlen. Ezt meg lehet érteni és tovább lehet lépni rajta.

2. Ha nem teszel ki képet magadról akkor ez a szám csökkenhet, és ráadásul a normális fiúk nem szaladnak más lányok után, akik nem magukat mutogatják hanem a személyiségük hódít.

3. Ha szolid kép van rólad és nem mutogatod magad, akkor a szia, és az utána érkező üzenet indikátorként funkcionál. Örülj neki hogy aki kamuzik azt ki tudod szűrni, mert akinek tetszel, az úgyis tovább ír ha várt, mert érdekli mi van veled.

4. Ha az igazit látod hogy azt írja elsőként hogy "barackpástétom lekvárosKRUUUMplival", akkor az sem érdekel mert ő az igazi és belehabarodtál. Sajnos olyankor már késő.

5. Kerülném a facebook-os ismerkedést. Aki messze lakik az általában egyet akar... és nem jót.

Még valami: ezzel nem nagyon tudsz mit csinálni, természetes jelenség. A gond szerintem ott kezdődik tényleg, hogy az ember kiadja a nevét, képet oszt meg, és megadja a lakóhelyét. Még a név talán oké, de értelmesebb lenne talán csak nyers kommunikációra használni a közösségi hálót szűk körben, és élőben minden jófej (és normális) emberrel ismerkedni akivel akarunk, nyitni feléjük.