Az ilyen embert mire véljem? Jogos hogy felidegesít?
Régi ismerősről van szó. Dunáltunk, és rákérdez pár dologra. Gondoltam semmi baj, de bármit meséltem az életemről, mindenről kioktatott. Lehordta hogy milyen autót vezetek (régebbi autóm van, lecserélhetném már de nem fogom mert imádom, egyik gyerekkori álmom volt az a kocsi) szerinte az egy olyan jármű amit már nem szabadna útra engedni mert elmúlt 10 éves. Lehordta a melóhelyemet, pedig én szeretem a melómat. Nagyon laza, jó társaság és nem megeröltető munka. A fizetés lehetne jobb, de messze van a minimálbértöl is. Elég jó fizut kapok szerintem. Azt mondja hogy az ő ideje ennél sokkal értékesebb, és hogy csak azok az emberek vállalnak ennyiért akik ennyit érnek. Teljes lenézéssel van.
Aztán mikor visszakérdezek akkor természetesen nagyon ügyesen megfogalmazza hogy ő miért lakik még a szüleinél, miért nincs kocsija (mert az úgy is csak károsítja a környezetet és fölöslegesen viszi a pénzt), és hogy miért él abból hogy unokatesója hétvégente hozzávág 10 ezer forintot ha cserébe rendet rak a cégnél. Úgy nem nehéz az 5 ezres órabér....
Persze ez is úgy hogy neki sokkal értékesebb az ideje minthogy annyiért dolgozzon mint én.
És kihúzott háttal lenézően magyaráz nekem.
Az ilyen ember ennyire hülye, vagy csak magát hitegeti? Tudom hogy nem kéne hogy felhúzzon, de amikor így oktatnak ki az betesz...
Magát hitegeti.
Nyilván rossz neki, hogy te önálló vagy, jó munkád van, autód, amit szerettél volna. Neki meg nincs semmije. Egyszerűbb a másikat lehúzni, hogy így ő magát jobb színben tüntesse fel, mint beismerni, hogy nem úgy alakultak a dolgai, ahogy szerette volna.
Majd nem találkozol vele többet, vagy ha összefuttok, akkor nem fogsz ráérni :)
Ez az ismerősöd viccel szerintem.
ne vedd komolyan.
"Az ilyen embert mire véljem?"
Miért kellene "bármire" is "vélni"?
A leírásod alapján olyan emberről írsz, aki folyamatos önigazolással él saját (vélt) értékeivel kapcsolatban, mással szemben (itt, veled). Erre azért van szüksége, mert az alapértékeiről viszont tudat alatt azt gondolja, a bányászbéka valaga alatt vannak (nyilván ez sem így van), de az effajta kisebbségi komplexus ezzel (látszólag) kompenzálható, így ő ideiglenesen megnyugszik, te pedig (mint az ő megnyugvásának eszköze) járulékosan idegeskedsz :)
Ettől te nem leszel kevesebb, ő pedig nem lesz több. Ha úgy érzed, mégis lehúz az ilyen mentalitással, akkor két dolgot tehetsz:
- meggyőzöd arról, hogy több annál, mint amennyire tartja magát, ergo szükségtelen önmagát hozzád, vagy bárki máshoz hasonlítgatnia, vagy
- ezt a dolgot az időre és/vagy másra hagyod (merthogy előbb-utóbb sor kerül rá), de ez azzal is jár, hogy le fogod koptatni.
Egyik barátnőm volt ilyen. Barátja meg az anyja tartotta el, de ő úgy viselkedett, mint egy úrinő. Amikor vendégségbe jött, a barátja méregdrága borait hozta, azzal villogott. Leszólt mindent és mindenkit.
Kb. ugyanilyen véleménnyel volt a munkahelyemről, a barátomról és ő is mindig jól megmagyarázta, miért él így.
Én leépítettem, remélem te sem beszélsz többet ilyen kompenzálós gyökérrel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!