Mi a franc ütött belém?

Alapjáraton barátságos ember vagyok, de több trauma hatására súlyos depresszióm lett. Oké, elfogadtam, rábólintottam a terápiára is, azóta rágom a Rivotrilt.

NODE...nem panaszkodni jöttem. Mi a franc lehet velem, hogy mostanság annyira magányos vagyok? Fáradékony vagyok, elhanyagolom a barátaimat. Most zörrent meg valami a szürkeállományomban, hogy megint kettyósodom. De miért? Miért van az, hogy minden célomat ( nagyon kemény munkával) elértem és most remeteként élek, mint egy buddhista szerzetes?

Ennyire megkergültem, hogy egy mogorva vénasszony nívójára süllyedtem és kergemarha módon viselkedem??

Hogyan tudnám moderálni magam? A szakembereim nyaralnak, tehát a megmaradt agysejtjeim a mezőkön legelésznek...

Néha észre se veszem, hogy miket csinálok...