Hogy tudnék ezen változtatni? Mit lehet ezzel kezdeni?

Sziasztok!

17 éves vagyok. Eddig nem igazán érdekelt semmi, nem volt semmi fontos az életemben, mondhatni csak lebegtem vagy úsztam az árral. Viszont idén januárban érkezett a pofon, majdnem buktam egy tantárgyból és ráébredtem, hogy változtatnom kell a dolgokon. Mindez mellé még meg is híztam, közel 15 kg-ot felszedtem az elmúlt 3 évben. Még így sem vagyok dagadt vagy túlsúlyos, esetleg kövér, viszont én nagyon rosszul érzem magam a bőrömben. Nagyon sok ruhát kihíztam és nagyon sok ruhám van, amit nem merek és ilyen testre nem szívesen húzok fel. Tavaly ősszel elkezdtem tornázni, de aztán meguntam, elfogyott a motivációm, stb. Most suli után újra nekikezdtem.

Szeretnék egy teljesen "új" külsőt, szeretnék lefogyni, jövőre jobban teljesíteni a suliban ( már idén is elég szépen feltornáztam évvégére a jegyeim ). Szeretnék sikeres lenni, viszont valami mindig megakadályoz ebben. Ez főleg az edzésre vagy az egészséges étkezésre jellemző. Egyszerűen nem tudom megállni azt, hogy ne egyek tiltott dolgokat. Sajnos elég hízékony vagyok és minden süti meglátszik. Egy ideig persze működik, de aztán valami bekattan és elszakad a cérna, majd ezt napokig tartó falásroham és "leszarom korszak" követi. Miközben nagyon is fontos lenne, hogy végre emberi formát öltsek èn is.

Sajnos így is eléggé önbizalom-hiányos vagyok, mert az egész lábam tulajdonképpen egybefüggő seb a gyantázás miatt, tele van gennyes, gyulladt pattanásokkal, valamint elég sok pattanás van rajtam ( nyakamon, mellkasomon, meg természetesen a lábamon is, szinte az egész testemen,arcomon van a legkevesebb jelenleg).Màr mindent kipróbáltuk rá, voltunk nem egy bőrgyógyásznál is, mindegyikük felírt sokezres kenőcsöket, de sajnos egyik sem használt. Három éve nem tudok nyaranta rövidnadrágban kimenni az utcára. Elegem van ebből. Másnak senkinek sem ilyen a környezetemben. Ennek ellenére próbálok pozitív maradni, de nem megy. Nem is merem legyantáztatni a karomon a szőrt, nehogy az is sebes legyen. (sajnos sötét a szőrzetem és látszik mindenhol)

Tudom, hogy el kéne fogadnom magam, de így nem tudom. Undorodom magamtól, nagyon sokszor sírtam már ez miatt. Fogalmam nincs, hogy mit lehetne ezek után kezdeni vele, teljesen reményvesztett vagyok. Kivágott felsőt sem tudok természetesen felvenni.( nem durván kivágottra gondolok, csak ilyen átlagosra ).

Tudom, hogy amíg nem tudom én saját magamat szeretni és elfogadni, addig mások sem fognak. Tudom. De ez nagyon nehéz, így meg főleg. Mert, ha csak fogynom kéne az oké, de igazából semmi nem jó rajtam. Egyedül a hajam szép, szemöldököm, szempillám sűrű, azt sokan szokták dicsérni.

Ehhez még hozzájön a kerek arcom és fejem is, ami miatt szoktak is "csúfolni": kerekfejű. Én nem értem miért kell így viselkedni. Én soha nem bántottak őket, soha nem mondtam a szemükbe a testi hiányosságaikat, vagy olyan dolgokat, amik nem tetszettek. Pedig senki sem tökéletes. Azt is tudom, hogy figyelmen kívül kéne hagyni, de nem tudom megtenni, nagyon érzékenyen érint a dolog. Alapvetően helyes vagyok, csak az arcom nyilván még pufibb lett, így, hogy híztam.

Abban reménykedem, hogy majd valamikor én is kinyilok és szebb(?) leszek a húszas éveimben vagy utána. Szóval felnőtt koromban.

Teljesen el vagyok keseredve már.

Nem, nincsenek öngyilkos gondolataim, még mielőtt bárki is ezzel jönne. :D

Ha tudtok valami ötletet, tanácsot adni ezekkel kapcsolatban, szívesen fogadom! :)