Egyszerűen nem szeretem a felesleges üres beszédeket, nálatok hogy van ez?

Kapcsolatok ápolásáról szólnak ezek a beszélgetések. Tudom, itt a gyk-n nem divat ebben a pozitívat látni, mert itt mindenki magának való, de az ilyennek is van létjogosultsága. Vannak, akik ezzel töltődnek fel, pár kedves szóval.

Ezzel nekem sincs bajom, bár én is szívesebben bámészkodok inkább utazás közben vagy lemegyek alfába, az is pihentet. A jópofizást egy nem kedvelt személlyel meg nagyon nem szeretem.

Az ilyen helyzetekből menekülési kényszerem van. Amikor összefutok valakivel, akkor nem lehet kikerülni, pedig érződik, hogy csak azért fecsegünk érdemtelen dolgokról, mert összefutottunk és muszáj valamit mondani.

Azt viszont tényleg nem értem, hogy van egy ismerősöm aki naponta rám ír facebookon, hogy "mi újság arra?", meg hogy "hideg lett", "meleg lett", de semmi érteles témáról nem lehet vele beszélgetni. Ez mire jó?

Egyszer bepróbálkoztam nála, linkeltem egy tudományos érdekességet, és megkérdeztem mi a véleménye róla. Utána nem írt két napig :-D

Érdekes lehet nálatok egy randi....Szia!...Szia!...Dugás majd házasság, oké? Ja!:DDDDDDD

A beszélgetéseitek meg tudományos konferencia szinten publikálva kiöltözve pingvinnek hozzá vajon:DDDDD

Egy szobabunkónak a kert és időjárás semmit sem mond-semmi érték egy kertet szerető emberhez képest, de nem is akarja megérteni-megismerni, inkább be a tampont a fülbe és nyomatja a trend szemetét, kockul tovább...

Az időjárás egy kiindulási pont egy beszélgetésben, de azért az is előkerül, hogy miként vagy, hogy érzed magad, család? Mert érdekli és nem érdekből, mint manapság a törtetőknél, mert akkor lehet kérni a szívességeket...

Ha sikerül megérned, akkor megérted-értékeled;)

# 8

Budapesten éldegélhetsz, ha jó gondolom...ott ez alap.

Nem csak Budapesten, ez bárhol megfigyelhető.

És nem csak nőknél drága béla!!! (5-ös válaszoló)

Én nem érzem magam antiszocnak, sőt senki sem az akit ez zavar, más kérdés, hogy idegesít. Bele szoktam folyni ezekbe a "beszélgetésekbe", de alig várom ,hogy szabaduljak.

Lehet leginkább az zavarja az embert ,hogy nem azt válaszolja, amit legszívesebben mondana:

pl. amikor nem tud mást mondani, mint: "jó meleg lett".

erre én legszívesebben azt mondanám: "hát bammeg, nyár van, milyen legyen".

Vagy ugyanez a hideggel. "hideg van". Hát persze, mert tél van.

De a kedvencem, mikor egy áruházban a párommal összefutottunk egy rég látott ismerősével: "Mi van veled? dolgozol?"

Na erre mondanám: "ja, mint minden más normális ember".

vagy azt: "dehogy dolgozok, dolgozzon akinek három anyja van".

Ha valódi az érdeklődés, akkor úgy lehetne hatásosabban beszélgetést kezdeményezni, hogy: "Mivel foglalkozol mióta utoljára láttalak?"

Arról nem beszélve, hogy ilyenkor legtöbb esetben olyan kérdések születnek, amikre nem is akar az ember feltétlenül válaszolni. Mert a felszínes kérdések mögött valójában magánéleti vájkálás van.

pl. nálam:

-Ééés, család van már?

-Hogy érted?

-gyerek?

-Hát sajnos még nincs.

-hogy -hogy?

És akkor itt most fejtsem ki, hogy volt két vetélésem eddig?

Vagy kérdezzem tovább, hogy "mire vagy kíváncsi? élünk -e nemi életet?" "védekezünk -e?"