Szerintetek van értelme bánkódni, szomorkodni?
Arra gondolok, amikor egy egész életen át, vagy nagyon hosszú ideig (évekig például) szomorkodunk valami miatt. Hogy tönkre ment az életünk, rossz volt eddig a szerencsénk, nem jól sülnek el a párkapcsolatok, szülők meghalnak, munkanélküliség, stb.
Szerintem NEM SZABAD sokáig leragadni egy dolognál. Talpra kell állni, agyalni hogy lehet JOBB, hogyan tudnánk mi magunk megcsinálni azt, amiben eddig a szüleinkre voltunk utalva. El kell fogadni a rossz helyzeteket, attól függetlenül, hogy rosszul esnek. Nem szabad feladni, nem szabad beletörődni, hogy MOST rossz.
Egyetértetek?
Ti hogyan állnátok/álltatok talpra, amikor minden összejött?
Lenne is ilyen csoport sokan nem mernének el menni, ahogy en se.
Pont az emberek miatt, nem szeretem ha beszelnek rólam már pedig beszélnének hogy juj ez meg a depresszios klubba jár ilyen olyan bajai vannak!
Erdekel engem mit beszelnek rólam, jobb szeretek eltűnni
Ha jól sejtem ez is egy tipikus emberi tulajdonságunk, én is éltem át ilyeneket. Talán még ma is vannak ilyen gátlásaim. Hiába mondják sokan, hogy a pszichológus nem dilidoki, hanem szakértő, aki segíteni próbál, nem mennék el, ingyen sem.
De mi lenne, ha ez a csoport teljesen anonim csoport lenne? Nem létezne facebookon, nem lenne neve, semmi. Egyszerű kódszavakkal illetnék, de ezt csak azok tudnák, akik érintettek. Ahogy mondtad, rejtőzködés. Akár kocsmába vagy valaki házába beülnének és megbeszélnék a problémáikat az emberek egymással. Ez teljesen úgy nézne ki, mint egy baráti összejövetel, nem?
kérdező én itt kaptam segítséget, hogy kijussak a depresszióból, azóta jó pár embernek próbáltam/próbálok segíteni elég szép sikerekkel szerencsére
nem kell ehhez csoport, vagy világmegváltó dolgok, csak egy kis figyelem, idő és energia!
sok kérdésnél látszik a kérdezőn, hogy segítségre szorul, vagy egyből azt is kér...én felajánlhatom neki, hogy meghallgatom, vagy tanácsot adhatok...
innen találkoztam pár emberrel, jó párral beszélgettem más csatornán is, sőt volt akinél 2x fél napot voltam, hogy támogassam...
virtuális, vagy akár élőben is sokat tud segíteni egy ember a másiknak, csak akarni kell mind2 félnek, hogy ez megvalósuljon...
24F
#15:
ezt nem szabad erőltetni!
sokaknak lehetne segíteni, ha elfogadnák, de nem szabad rájuk erőltetni!
majd ha úgy döntenek, akkor kérnek segítséget, vagy elfogadják azt
addig had tanuljanak a saját hibájukból
tapasztalatból mondom
Igazat adok neked, nincs értelme szomorkodni, legalábbis túl sokáig nincs. De amikor az ember depressziós, nem keresi már a dolgok értelmét.
Szeretnék talpra állni, de tudom már, hogy egyedül nem fog menni. Viszont tanácstalan vagyok, hogy kitől és hogyan kérjek segítséget. Amikor van időm gondolkodni, folyton ezen jár az eszem, keresem a megoldást, a kiutat, de néha nagyon kétségbeesek, amikor reménytelennek látom az egészet és megint összeroskadok.
Most ez is segít kicsit, hogy ezt leírtam. Egy picit tisztul megint a kép. Mert amúgy olyan, mintha valami füstfelhőben lennék, ami rendkívül idegesítő, mert nem látok tőle tisztán. Néha van, amikor oszlik, de aztán újra elborít mindent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!