Diplomások! Hogyan tudtátok feldolgozni, ha nem tudtatok a diplomával elhelyezkedni?

En alapvetően pont ezért előre gondolkodtam es fősuli mellett egy boltvezetőit is elvégeztem. Diplomával kikerülve a haditervem az volt hogy amig pályázgatok jo helyekre addig is legyen pénzem. Bekamuztam hogy ezer éve vagyok elado (mert nem is ertem minek ahhoz gyakorlat hogy áll segits es köszönj..) olyan helyet keresetem ahol szinte senki nincs igy nagyon hamar lettem uzletvezeto.

Kozben pályazgattam itt ott gyujtögettem a referenciakat oneletrajzba megjartam kulfoldot is, de onnan is pályázgattam itthon, hazaérve már becsücsülhettem penzugyi vezető pozicioba.

Azota is ezt csinalom. Munka mellett is palyazgatok jobb helyekre.

Fiatalon még könnyen lehet ugrálni.

Igazábol ugy veszem ha nem vesznek fel valahova, hogy ők sajnálhatják :)

[link]

Máskor találj ki jobbat!

Egyben volt..

Kereskedő boltvezeto hivatalosan

Sajnos a középiskolai felvételi tájékoztatók is csak a hallgató vadászatról szólnak semmi másról. (Véleményem szerint).

Olyan szakokkal hülyítk a 17-18 éveseket amivel később kb semmit nem tudnak majd kezdeni.. (Vélemény szerint ismételten).

Ilyenkor jön közbe a szülő, aki azt mondja, hogy "gyerekem, ha rám hallgatsz, ide nem mész".

Én így lettem két útról is letérítve, amivel ma jó eséllyel csak nagyon alja melót találnék.

Mérnök lettem, nem mondom, hogy 100%-os a siker, de melót bármikor találok a szakmámban.

Zsinórban a legerősebb iskolákat végeztem (12 különórával mellette), ahol végig azt mondták nekünk, hogy mi leszünk az ország szellemi elitje. Ezután persze értetlenség, szégyenérzés és csalódás volt szembesülni azzal, hogy nemhogy az iskolába nem jöttek be a munkaadók minket elkapkodni, de sehova, semmilyen munkára nem vesznek fel, hiába pályázok, hiába dolgoznak a fejvadászok, stb.

Egy jó 8-12 év volt, mire értelmeztem az iskolán kívüli világot és azt, hogy miért nem mi lettünk az ország szellemi elitje.

A haszna az volt, hogy az önbecsülésem egyre kevésbé függ attól, mennyire értékel a külvilág.

Most már csak azt vagyok hajlandó csinálni, amiben élvezetet lelek, engem táplál - én, nem a nagymamám, nem a volt tanítónénim, stb.

Gondoltam, hogy visszamegyek az egyik volt főiskolámra, ahol jogállam-láz volt, mikor odajártam; kiváncsi vagyok, mit tanítanak ma a maffiaállamról ugyanazok a tanárok, és milyen életpályával kecsegtetik a hallgatókat szemben a 20 évvel ezelőttivel.:)

Egy másik alatt volt a kérdésed.

Már a képzés alatt tudtam, hogy ezzel nem fogok tudni elhelyezkedni, de nyuszi voltam lépni, váltani, akár tanfolyamot végezni közben.

Utána elvégeztem 2 iskolarendszeren kívüli képzést, ami elvileg a diplomát egészíti ki.

Nem sikerült elhelyezkednem.

Félmillió forintom bánja. A főleg emiatt letett jogsival együtt majdnem egymillió.