Mitől válhattam ennyire közömbössé az emberi kapcsolatokra?

18 évesen elméletileg pörögnöm kéne és sokat bulizni, de ennek ellenére legnagyobb szórakozás számomra kocsiba ülni és vezetni. De mikor megérkezem az úti célomhoz már a vissza utat várom...

Mivel nem iszom nem dohányzom és a modern zenéket (elektronikus vagy mi) nem kedvelem így nem érzem jól magam a bulikban így nem is járok.

Néha felsejlik bennem az a gondolat, hogy jó lenne esetleg találni egy párt, de minden lány a szórakozó helyeken szórakozik így ezen próbálkozásom mindig háttérbe szorul.

Igazából nem lenne ez fura ha nem barátkoznék könnyen.

Általában kedvelnek az emberek, csak nem tudom mi miatt.

De én sose érzem szükségét ennek.

Van hogy felmegyek facebook-ra és az utolsó üzenetem is egy hete volt míg sokan percenként írnak valakinek...

Előfordul, hogy akár pénteken akár szombaton amikor mások buliznak én csak kimegyek a természetbe és valahol leülve gondolkozom.

Igazából annak ellenére, hogy sok barátot szereztem már az országban szinte mindenhol mégse érzem szükségességét, hogy nekem valakivel beszélnem kelljen.

Párkapcsolatokkal is az a legnagyobb bajom, hogy akkor kéne moziba menni, étterembe meg úgy emberek közé.

Komolyan egy 70 éves többet jár szórakozni mint én és többet beszél emberekkel...

De nem tudom ez mi miatt alakult ki. Pár éve még többet barátkoztam.