Szerintetek sok ember miért szégyenli fel vállalni ha hisz istenben? (holott a média sztárok büszkék is rá :-akár GERA ZOLTÁN, vagy vagy bármelyik énekes -színész). -Végső soron valamiben valakiben mindenki hisz!

"Végső soron valamiben valakiben mindenki hisz!" Ateistákról hallottál már? És a vallásnak semmi köze a szeretethez.

Mert manapság eléggé ciki, ha valaki felnőtt létére olyan abszurditásokban hisz, mint a te istened. Anno bevett szokás volt, de mára a civilizált társadalmak többsége kezdi kinőni ezt a betegségét.

Én pont az ellenkezőjét tapasztalom. Sokan a hívők közül, amikor elmondják, hogy ők azok, akkor magyarázatot fűznek hozzá egyből, meg kifejtik (ki röviden, ki hosszabban), hogy ez miért is a helyes út, illetve, ha rákérdeznek, hogy én az vagyok-e (amúgy nem), akkor vérmérséklettől függően jön egyből a rábeszélés, no meg ami a leginkább fel tud bosszantani, az a fajta leereszkedő nézés, hogy: persze, de mi úgyis jobban tudjuk, majd ő is be fogja látni, szegény ember, de mi már megvilágosodtunk. :D Egyszer nagyon erőszakosan akart valaki engem térítgetni, annak megmondtam, hogy pogány tűzimádó vagyok. :D (Mivel nem vagyok megkeresztelve.)

Én hiszek Istenben, én egyik féltől sem szeretem az olyan leereszkedő beszédet a másik világnézete iránt, hogy "mi már megvilágosodtunk, majd egyszer te is eljutsz erre a szintre" vagy az ateista oldalról "a civilizált társadalmak többsége kezdi kinőni ezt a betegségét."

Ilyen erkölcstelen, bunkó világban szégyen.

Inkább az ellenkezőjét szoktam tapasztalni.