A barátom nagyon rossz úton halad. Van még esély, hogy segítsek rajta? 17/L

Tudniillik egy olyan családban nőtt fel, ahol az apja alig van otthon, de akkoris balhézik. Az anyja meg iszik és veri. 2 hónapja jöttünk össze és hogy mondjam... az elején azt hittem, hogy csak szórakozásból van velem, mivel kb 1,5 hétre rá, ahogy összejöttünk, lefeküdtünk és nagyjából napi rendszerességgel megtörténtek (volt hogy egy nap többször is). Amikor felhoztam a témát, hogyha csak erre kellek neki, akkor inkább mondja meg, de nagyon bizonygatta, hogy márpedig ez nem így van, csak neki is vannak igényei. Illetve sokat jár el a barátaival, kipróbáltatták vele a drogozást meg ehhez hasonlók. De állítása szerint nem él vele. Erre rácáfol az, hogy kb 1 hete, amikor találkoztunk, úgy kezdődött a beszélgetésünk, hogy ki vagyok, mióta ismerjük egymást. Azt hittem csak hülyéskedik, de teljesen komolyan gondolta. Tudtam, hogy valami nincs teljesem rendben, szóval inkább lezártam azzal, hogy elküldtem, mert így ilyen állapotban úgysem lehetett volna belőle semmit kihozni.

Ma pl beszélni sem tudtam vele, csak nemrég sikerült elérnem és mondta, hogy a barátaival loptak, illetve hogy nem ez volt az első ilyen esetük, anno egy hasonló dolog miatt került a fiatalkorúak börtönébe. Erről nem is beszélt nekem egyáltalán, csak most tudtam meg.

Amúgy nagyon sokszor előfordul ezt leszámítva is, hogy nem tudom elérni, aztán meg amikor sikerül, akkor úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Gyakorlatilag a szülei le se szarják. Voltam náluk párszor és bár az apjával nemigen találkoztam, de az anyjával sokaz és azt a következtetést vontam le, hogy hát tényleg mind a ketten elég nehéz esetek. Egyszer volt olyan, hogy az anyja akkor nyitott ránk, amikor szexeltünk és ódákat kezdett el zengeni arról, hogy engem aztán nem fog teherbe ejteni, hülyeséget csinálunk, ennyi idősen még nem kéne, stb.

Alapjáraton amúgy ő nagyon normális lenne, csak belekerült egy rossz baráti társaságba, akik beleviszik minden hülyeségbe. Ha nem látnék rá esélyt, hogy tudna normális emberhez méltóan élni, eleve eszembe sem jutna minden erőmmel azon lenni, hogy valahogy segítsek neki. Csak egyedül kevés vagyok hozzá szerintem, de mindenképpen szeretnék rajta segíteni valahogy. (A barátom 19 éves amúgy)