Miért érzem magam égőnek?

Tavaly májusban érettségiztem, ahol megbuktam matekból, ezért csak okj képzésre mehettem. Egyébként mindenből 4es 5ösre érettaégiztem és a nyelvvizsgám is meglett. Amúgysem jelentkeztem egyetemrr, mert nem tudtam.mit tanuljak. Nem tetszett egyik szak se, ahogy most sem. Jelentkeztem az okj-s szakmára augusztusban, vám-jövedék és termékdíj ügyintézőnek, (mert a kozmetikus-fodrász dolgoknak nem láttam értelmét, mert sok van belőlük) és az októberi érettségire matekból, ami sikerült is. Igaz, hogy csak 2esre, de meglett.

Nos, ez a 2 éves képzés egy rakás sz.r, de nekem tetszik maga a szakma. Tanítás nem nagyon van, mivel nem járnak be a többiek, van hogy 2en, 5en vagyunk. Második félevtől kezdett nehezedni a tananyag, amiben a törvényt tanuljuk, ami idetartozik és ugye csak a puskázás megy..

Én gimiben is tanultam becsületesen 4 évig, itt is ezt teszem, viszont nagyon bánt, hogy akik puskáznak jobb jegyet kapnak. Tudom, hogy én azzal.többet érek, hogy megtanulom, de na. Idegesít.

Nagyon félek, hogy megbukok jövőre a vizsgán, mert azzal ijesztgetnek, hogy nagyon nehéz és tavaly is egy 25 fős osztályból 9en mentek át..

Nem akarok megbukni :( így is el lett cseszve az életem az érettséginél, mert a tanár direkt buktatott meg. Készültem a matek érettségire, tanárhoz is jártam és mégis megbuktam. Tudom akkor kellett volna hápognom stb.

Anyuék viszont azt szeretnék, hogy okj után egyetemre menjek, de én nem akarok. Így is nehezemre esik a tanulás, mert kizökkentem belőle nagyon. Szeptember óta nem nagyon van itt tanulás.. jó most a jogszabályok, de nekem azok nem nehezek.

Ahogy számoltam a pontjaimat a duplázással meg az 11-12. évvégi jegyekkel, nyelvvizsgával és a hátrányos helyzettel, kb 400 pontom lenne, ami szerintem sehova nem elég.

Kolis lenni nem akarok, mert sokba lenne a hazautazas plusz az ottani költségek, a busz, vonat, kaja, költőpénz stb, mi meg nem engedhetjük meg magunknak. Tidom, menjek dolgozni iskola mellett, de én nem tudom összeegyeztetni a munkát és a tanulást. Vagy dolgozok vagy tanulok.

Viszont a volt osztálytársaim mind egyetemen vannak, még a leghülyébbek is.. nekem ez meg rosszul esik és égőnek, hogy én vagyok ilyen szerencsétlen, aki okj-ra jár. Többször is megkaptam már, hogy le vagyok nézve emiatt. Tudom ne foglalkozzak vele, de na.

Valahol irigy is vagyok rájuk, mert 4 év alatt és általánosban is én voltam mindig a jó tanuló, mindig tanultam minden dogára becsületesen, érettségire is, aztán megbuktam és egy szaros okj-ra járok. Ők, meg akik nem tanultal sose semmit, állandóan puskáztak, mindig ők voltak a középpontban meg egyetemen vannak, ami jóval többet jelent..

De én nem tudom mi akarok még lenni mindig!! Nem érdekelnek azok a szakok, amik egyetemen vannak. Azt se tudom mit akarok csinálni vagy dolgozni. Csak élem a mindennapjaimat, amik hót' unalmasak és nem történik semmi sem körülöttem. Ől meg bulizank, jól érzik magukat, vannak barátaik, azt tanulják, amit szereznek és érdekli őket, utaznak, új embereket ismernek meg. Nekem nem megy. A mostani "osztálybam" is ki lettem közösítve, mert visszahúzódóbb vagyok és én nem tudok mit hozzáfűznk a 'hű de berugtam péntek este és azt se tudtam hol vagyok' és társaikhoz.

Összegezve: nem akarok egyetemre menni, merz nem tetszik onnan semmi se, ezzel az okjvel meg szerintem kitörölhetem. Mihez kezdjek?

Írjátok le mit gondoltok. Lehet pozitív, negatív, fejmosás, akármi.