Itthon az emberek hogy nem betegedtek még bele abba hogy dolgozóként, csak kajára és más általános dologra telik, de egy ház árát nem lehet itthon összeszedni?
Induljunk ki abból hogy egy felújított ház ami költözhető, nem kell hozzányúlni 14-15 millió, az országban több az olyan aki sima melós, tehát nem keresnek sokat.
Viszont én magamból kiindulva úgy érzem hogy 150e ft nettó összegből, ha nem itthon laknék, nehéz lenne spórolni/gyűjteni.
Tehát azért lakom itthon hogy később jobb legyen, de a korombeliek abszolút máshogy látják a dolgokat, sőt még a 40-esek is.
Sok huszonéves elmegy albérletbe, hol ott nem zavarják el otthonról, sok pénz a lakhatásra megy el, és mellette úgy élnek mint egy menekült..
Pl én azt sem értem miért fontosabb 300 ezres telefont venni, ha nem 300-800 ezer ft-ot keres az illető havonta.
Egy normális autóról ami megint 3-5 millió között van, nem is beszélve.
Engem pl zavar hogy más egyáltalán nem foglalkozik az anyagiakkal a jövőre nézve, megkapják a pénzüket hó elején, és nem raknak félre semmit szinte. Az ilyen felfogásúaknak nem is érdeke hogy hol fog lakni stb?
Dolgoztam Franciaországban, és a belvárosban lehet cserélődnek a bér lakások, de ahogy megyünk a főutakon kifelé a városból, a külvárosi házak ugyanúgy egész évben lakottak mint itthon is.
Na meg az is igaz hogy egy program fejlesztő egyszer Dániában dolgozik 2 hetet, utána Finnországban 1 hónapot. De itthon nem jellemző a vándorlás, aki pedig határszélen lakik és Ausztriába jár át, annak itthon ugyanúgy megvan a rendbe tett háza, csak ingázik.
"Sok huszonéves elmegy albérletbe, hol ott nem zavarják el otthonról, sok pénz a lakhatásra megy el, és mellette úgy élnek mint egy menekült.. "
A társadalom automatikusan gyűlölködik azok ellen, akik a szülőkkel laknak. Akkor is, ha eltartja magát, lakbért fizet, külön részben lakik. A felfogáson is kéne változtatni, más országokban valahogy nem ciki az se, ha 3 generáció lakik egy nagy házban.
"A társadalom automatikusan gyűlölködik azok ellen, akik a szülőkkel laknak."
Na igen. Vagy próbáljon az ember úgy ismerkedni, hogy közli, otthon lakik, azonnal elküldik hogy anyuci kedvence.
Pedig régebben itthon is 2-3 generációk laktak együtt. Ha én is otthon lakhattam volna 27 évig, és azt az évi ~1 milliót félretehettem volna ami kajára, albérletre ment el, akkor már lenne egy saját kis lakásom.
Abban is van igazság, hogy manapság totál hülyeségek miatt verik adósságba magukat az emberek. Volt bankos ismerősöm, minden ünnepnél meséli hogy hosszú sorok kígyóznak a személyi kölcsönöknél, mert hát a TV-t meg kell venni valamiből...Át se gondolják mekkora hülyeséget csinálnak.
Viszont szerintem alapból van egy gondolkodásmód váltás a régiekhez képest.
Régen természetes volt, hogy helyben a szüleid mellé építesz házat, addig velük laksz, aztán az unokát a nagymama neveli míg anyu apu dolgozik.
És az embereknek a lakás, kert jelentette a saját kis birtokot, építgették, nevelgették, a következő generációknak. Aztán előbb utóbb meghalunk és az egész megy a levesbe.
Ilyen szempontból a mai világban sokkal inkább a mobilitás, divatkövetés kell. Egy autót, telefont 3-5 évente le tudsz cserélni, albérletből is lehet költözgetni ide oda.
A félrerakás is olyan, hogy havi 100 ezerből mit raksz félre? Persze a kicsi is több mint a semmi, de világot, álmokat nem lehet rá építeni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!