23 éves ugye még nem öreg? Érzelmi zavarok?

Úgy tűnik, nincsenek céljaid.

Én 23 évesen úgy éreztem, hogy enyém a világ - van munkám, jövedelmem, párkapcsolatom. A magam ura kezdhettem lenni, jó érzés volt nem függeni a szülőktől. Tervezgettem, miket fogok csinálni az elkövetkezendő években.

A halálesetek bizony földhöz tudják vágni (sőt, földhöz is vágják) az embert, de hát ez az élet. Születünk, élünk, meghalunk. Ahogy idősödsz, úgy "kérgesedik" a szíved/lelked, sajnos hozzá fogsz szokni a rossz dolgokhoz is, a lényeg, hogy mindig megtaláld a saját életed értelmét, és ez majd segít talpra állni.

A gyerekességet nem kell kiölnöd magadból, minden egészséges szemléletű ember lelke örökzöld. :)

A gyerekkorod és a nagyszüleid emlékét tovább viszed magadban, és majd átadod a saját gyerekeidnek, és eljön majd az idő, amikor egy kisgyereknek TE jelented majd azt, amit a nagyszüleid jelentettek neked... :) Ez az élet rendje.

23 évesen keresd a lehetőségeket, öregedni ráérsz majd 55 felett!

Gyerekkorban túl függő vagy. Ha nem hoztál túl sok rossz döntést s nem voltak nagyon rosszak a körülményeid, remek korban vagy, ha igen, akkor sincs még veszve szinte semmi.

Öreg csak akkor vagy, ha azt hiszed és bezárod magad előtt a lehetőségeket.

Hát, a saját életed te tudod felépíteni.

Találd meg az örömöt, találj ki magadnak célokat. ...

Az az ember "öreg", aki így befásul, mint te.