Hogy tudnám magam függetleníteni az engem érő külső hatásoktól?

A lelki egyensúlyom akkor van meg,ha körülöttem minden szép és jó. Ha már mondjuk aznap volt egy vitám valamiért azt kész káoszként élem meg és befolyásolja az egész napomat. Szeretem ha jóba vagyok az emberekkel,a rivalizálást utálom. Nem vagyok túlságosan versengős típus,ha látom hogy valaki makacs akkor engedek neki,mert nem szeretem a konfliktust,békességre vágyom. Na most ha valamilyen okból kifolyólag kizökkentenek akkor egyszerűen nem tudok normálisan viszonyulni az emberekhez,ilyenkor inkább elzárkózom,magányra vágyom,hogy helyre tegyem a dolgokat a fejemben(mert nekem ehhez is idő kell). Mert amúgy meg én olyan vagyok hogy nem bántok senkit,cserébe ugyanezt várnám vissza hogy engem se bántson senki,de van olyan amikor valaki indokolatlanul megbánt,azt nagyon nehezen emésztem meg.