Miért van az hogy úgy érzem magamat, mint egy utálatos vénember?
Nagyon rossz és kiállhatatlan a természetem még saját magam számára is. Mindig mindenben a rosszat látom először, állandóan morgok és szitkozódom (mint valami bogaras vénember). Borzasztóan antiszoc vagyok, haragszom az egész világra és saját magamra is. Emellett szörnyen rigolyás természetű vagyok és kerülöm az emberek (főleg a fiatalok) társaságát. Utálom és megvetem az ilyen embereket (ebbe magamat is beleértve). Ezért sem kedvelem túlságosan az öregebbek társaságát sem. Hogy lehetne ezeket a szörnyű tulajdonságokat kiirtani magamból?
26/F
válasza:Előbb fejben kéne rendet tenni,illetve arra rá jönni, hogy mi hatására lettél ilyen?
Hosszú távon ez a hozzá állás és stílus elvág minden kapcsolattól.
Össze kellene szedni magad, és erőt venni magadon, nem csak a rosszat kell látni mindenben.
válasza:Dettó ilyen vagyok én is, csak 24 éves...igazából én azt vettem észre, hogy apám miatt lettem ilyen ő volt ilyen "semmi nem tetszik soha" aztán észre vehetetlenül is rám ragadt a dolog.
Te is úgy vagy szerintem, hogy látod hogy mi a nem jó de ösztönössen nem tudsz rajta változtatni.
Viszont te is látod, hogy megkéne szerintem még a megoldást is tudod csak nem tudod/mered megcsinálni vagy egész egyszerűen nem tudsz más ember lenni hirtelen gondolkodásba.
A helyedben megpróbálnék valami új dolgokat az életemben amitől félek, hogy legyen sikerélményem a saját magam szemében is, és akkor változna meg a gondolkodás is. Ez most csak egy példa én nagyon félek az egyedülléttől direkt alkotok egy olyan helyzetet ami okozhat sikerélményt pl elmegyek egyedül nyaralni..annak ellnére, hogy rohadtúl nincs kedvem és félek is. Ez bármire igaz...szépen lassan ha olyan dolgokat csinálsz amiben sikert élhetsz meg, akkor egész egyszerűen pozítivabban kezdesz el gondolkodni...csak meg kell dolgozni ezekért a dolgokért.
Nem értem miért írtam azt, hogy a te helyedben hiszen ugyan ebben vagyok :D de ezt tervezgetem én mostanában.
# 1
Igazából nálam is az van, ami sok másik embernél: zűrös családi háttér és sorozatos gyerekkori traumák. Eddig a pszichológus, pszichiáter, gyógyszeres kezelés sajnos nem vált be mert hiába voltak kezdeti javulások, mindig sikerült visszazuhanni. Az a baj hogy azok az emberek, akiknek annyi akaraterejük sincs hogy önmaguknak parancsolni tudjanak, azok úgy fogják látni hogy képtelenek önmagukon változtatni és mindig külső segítségben fognak reménykedni. Az ilyen emberek többnyire gyengék és életképtelenek. Ez pedig szintén egy utálatos emberi tulajdonság.
# 2
Ez érdekes mert külsőleg az ember máshogyan látja a dolgokat mint a saját szemszögéből. Nekem sincs egyáltalán önbizalmam, mégis gyakran próbálok segíteni az olyanoknak (pl. biztató szavakkal), akiknek szintén nincsen önbizalmuk. Nem tudom hogy ez miért van így, mert valaki aki tele van gonoszsággal és rosszindulattal (amit érzek magamban) az nem csinál ilyet.
Minden esetre kösz a jótanácsot. Igyekszem majd hasznosítani az olvasottakat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!