Más hogy viszonyul azokhoz, akik folyton körülményesen gondolkoznak, cselekednek?

Azt hiszem, a legegyszerűbben ez a két szó jellemez:

"agyamra megy".

De csak amikor nekem csinál valamit, vagy időre kell, vagy ilyesmi (nem csak meló tekintetében). Ha a maga dolgát nehezíti a körülményessége által, az nem zavar végül is :)

Nem erre mondják hogy körülményes, hanem arra is ha valaki pl nem ehet akármit, mert van valami betegsége, akkor túl sok mindenre kell figyelnie pl evéskor, vagy nincs jó lakása, és nem jók a körülményei, és így körülményesen old meg dolgokat, pl nincs minden kéznél. Amúgy meg szerintem valaki a lánc végén mindig "körülményes" lesz, mert valakinek meg kell oldani a piszkos munkát... A többiek passzolnak, passzolnak lefelé, majd az xy gondolkodik, az megoldja, aztán xy-nak meg túl sok mindent kell figyelembe venni mert mindent rátoltak.

Ja meg ha gazdag vagy nem vagy körülményes valószínű... Megbízol valakit, oldja meg pénzért, aztán majd az körülményes lesz, csak te azt nem látod (mert nyilván nem fogja elmondani mert megbélyegzik hogy körülményes)

Persze vannak akik mindent túlbonyolítanak, de az más tulajdonság szerintem mint hogy körülményes. Az nem jó, ha körülmény, az nincsen, értelme nincsen annak amit csinál, csak ő saját maga választja ki a kerülő utakat feleslegesen, mert túlbonyolítja.

Egyébként meg, ha intelligensebb, akkor nem a kuszább megoldásokat fogja választani, ha kiderül hogy rossz a megoldása, akkor máris kiderült hogy nem intelligensebb.

De ha belegondolsz és kiderült hogy a megoldásának van értelme, és neki az valami miatt fontos, amiről elsőre nem tudsz, neked meg tökmindegy, akkor meg hadd csinálja.

Ha az ő megoldása bonyolultabb, drágább, akkor nem körülményes, hanem nem ért hozzá, téved, rutintalan, stb.

Ha meg az ő megoldása jobb, akkor meg ügyes.

Ez nem a körülményeken múlik.