Kényszeresen átvágom a pszichológusomat, mit tegyek?
Bulímia miatt kezelnek, azzal kapcsolatban nagyjából őszinte vagyok, viszont unalomból eljátszom, hogy más betegségem is van... Ismerem pár pszichológiai betegség tüneteit, ezeket "poénból" produkáltam, és direkt őszintétlenül töltöttem ki két tesztet. Pszichiátrián depresszióval, szorongással diagnosztizáltak a bulímia mellé, a mostani pszichológusom szerint pánikbeteg is vagyok. A pszichiáter gyógyszert írt fel, nem szedtem be.
Hogyan tudnék leállni a hazudozással?
(A mindennapi életben is sokat ferdítek, vagy kitalált történeteket állítok be valósnak...utálom magamat.)
#9, hasonlóan gondolkodok róluk, és megértem az elkeseredettségedet. Most kineziológushoz járok, ő tenyleg segít, szóval ha gondolod, privátban megadhatom az elérhetőségét.
#10, előtte 12 éves koromtól hánytattam magam, titokban tartottam. Orvostól orvosig hurcoltak, mindegyik ráfogta a rosszulléteket valami szervi bajra, és senki sem jött rá a valódi okra. Pszichológusnál is voltam, aki megállapította, hogy nincs pszichés bajom. El nem tudom képzelni, hogy valóban rájött volna, hogy átvágom, és puszta szakmaiságból nem vett volna tudomást egy 12 éves gyerek bulímiájáról.
A mostani hazudozásokat valószínűleg észrevették, de őszintén szólva nem tudom már, hogy mit higgyek.
Depresszióval, kényszerbetegséggel, szorongással, étkezési zavarral kapcsolatos kérdések voltak benne (ezeknek a rövidítései/kódnevei voltak a lap tetején, és kigugliztam őket, mert érdekelt, mit jelentenek). Azt hiszem, tizenvalahány lapot töltöttem ki, és 1-től 5-ig vagy 10-ig kellett jelölni, hogy valami mennyire igaz rám. Nem emlékszem pontosan, nem ez volt az egyetlen teszt, amit kitöltöttem abban az idoben.
Kérdező, és mégis mi a célod? Most komolyan kérdem. Ha tisztában vagy vele, hogy beteg vagy, nem szenvedsz ettől a helyzettől? Nem lenne jobb egészségesnek lenni? És ha úgy gondolod, hogy jobb lenne, akkor nem kéne együttműködnöd azokkal, akik jól vagy sem, de végső soron azon dolgoznak, hogy meggyógyulj?
Miért gondolod, hogy jó ötlet a szüleid pénzét, idejét, energiáit elszórni a semmibe, amikor a magad hasznára is fordíthatnád - vagyis leküzdhetnéd a segítségével a problémáidat?
Nem látod be, hogy a legrosszabb következményekre amúgy te magad számíthatsz?
A bulímia halálos betegség, ahogyan az anorexia nervosa is, jelenleg rosszabb statisztikái vannak, mint az összes rákos megbetegedésnek együtt. Ezzel szembenéztél már? Vagy szimplán nem érdekel?
Nem szégyen, ha valakinek pszichés problémája van, nem szégyen, ha ezzel nehéz neki megküzdeni. De ha már eljutott oda, hogy tisztában van vele, hogy beteg - van betegségtudata - akkor már képbe jön a saját felelősség kérdése is.
És te ezzel nagyon rosszul élsz. Lehet, hogy még nem vagy nagykorú, de annyira gyerek sem, hogy ne lehetnél belátással a saját állapotodra, viselkedésedre és annak következményeire. Próbáld meg, mielőtt késő lesz...!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!