Van köztetek olyan, akit abszolút nem érdekel semmilyen szakma és csak kényszerből dolgoztok/fogtok dolgozni?

Ismerős a problémád. Kaptam lehetőséget a tanulásra, van diplomám + megkezdett szak, jelenleg viszont totális kilátástalanság vesz körül.

Mikor voltak az iskolaválasztások (középiskola, egyetem), igazából senki sem ült le velem beszélgetni arról, mit is szeretnék, illetve hogy mi lenne a legmegfelelőbb. A családból senki sem vette a fáradtságot, hogy megismerjen, és segítsen elindulni az életben. Amit kigondoltam, abban támogattak, de csak anyagilag. Semmilyen tanácsot vagy iránymutatást nem kaptam, így vakon elindultam egy irányba, és most úgy látszik, elcsesztem mindent, és az elmúlt 10 év wc-n lehúzott idő volt. Természetesen most sem tudnám ezt a családdal megbeszélni, mert senkit sem érdekelne.

Amilyen munkát szívesen csinálnék, ahhoz odavágó tapasztalat kell (még ha diploma nem is), végzettséggel úgy tűnik, nem fogok munkahelyet találni. Nem tudom, mi lesz a vége, már nem reménykedek semmiben sem. Egyedül vagyok a világban.

Nekem egyrészt az általános iskola másrészt szülői kényszer hatására kellett választanom azt a szakmát amit tanultam. A kényszer az bizonyos szempontból ott volt a másik szakmánál is mivel én olyan helyen születtem/élek ahol többnyire csak szakmát lehet tanulni a diploma túl sokba kerül meg hát nincs is olyanszakirány ami nem műszaki.Engem őszintén szólva műszaki dolgok sose vonzottak annyira hogy hajlandó legyek értük letenni egy szakmát de hát kényszer hatására annakidején muszáj volt valamit tanulni.

(Pontosabban 2-3 szakma közül lehetett választani de amúgy bevallom tök hüje vagyok hozzá még vizsgamunkámat is más rakta össze...

Ami azt illeti rohadtul rühelltem az egészet.Nálunk minden fiúra ráerőszakolta az iskola a szakmát.Rosszul vagyok tőle ha rágondolok ugyanúgy mint a váltott műszakos munkarendtől.Hányni tudnák tőle,megezektől a vidéki összszerelős ingázós munkhelyektől is ahova céges busszal viszik a melósokat nap mint nap százkilómétereket ingázva ...Gyülöletes....

Másik szakmával meg egyrészt az gond hogy pályakezdőként nem igazán tudtam benne gyakorlatot szerezni másrészt meg meglehetősen bonyolult és sokat fejlődött szakmáról van szó amihez igen komoly fizikum és logikus összefüggő gondolkodás szükséges.Negyven év főlött meg már nem is igazán kell senkinek se az ember még szakmával se nagyon.

utolsó vagyok ...

Még valami. Ne félj a külföldiektől nem bántanak.Ugyanolyan emberek mint te vagy.

Én is laktam eggyütt annakidején külföldön ilyen tömegszállássá alakitott hostelben franciákkal pakisztániakkal meg mindeNféle népekkel de sohanem bántottak ,sőt ki se raboltak.Ha egy kicsit megy az angol akkor ne habozz.Indulj el .Ne félj odakint majd átalakulsz introvertált ból extrovertálttá ugyanis rá leszel kényszeritva folymatos angol kommunikációra arra hogy nyitottá válj az emberek fele. Nem kell neked senki ha beszélsz angolul.De ha semmiképp sem akarsz egyedül kimenni akkor szólj valami tankörtársadnak oszt menjetek eggyütt.

Én pont így lettem kamionsofőr. Világ életemben érdekelt és megvalósítottam. Hülyeség hogy csak a pénz motivál, azt kell csinálnod amit szeretsz, utána majd jöhet a pénz :)

23/f