Megéri folytatnom, vagy feladjam az álmomat, ha ennyien kigúnyolnak?
Sziasztok! 15 éves vagyok, és kiskorom óta artista akartam lenni.
Bár nem jártam tornára, anyu sose akart beiratni, mert kövér voltam. (kb 10-11 évesen 155 centihez 76 kiló)
Mostmár fogytam, és 170 centihez vagyok 60 kiló.
Régebben tele voltam kitartással, és akarattal.
Lefutottam másfél órát megállás nélkül pedig elég gyenge eresztés voltam, és általánosban is volt egy sztorim. Ugye sport iskolába jártam, és elég kemények voltak az osztály társaim hozzám képest.
Egyszer volt kúper futás, az egyik osztály társam a felénél fellökött, és elestem. Addig mindenki beelőzött szinte, de felálltam és első lettem, és még éves rekkordot is döntöttem. Tudtam szaltózni, spárgázni, és egyéb.
De mostanra borzasztó lettem. Hidba se tudok lemenni, a szaltótól rettegek, és a spárgát se tudom megcsiálni.
Ráadásul tegnap a tesi tanár azt mondta, hogy büntetésből fussak folyamatosan fél órát, és két percig ha bírtam megállás nélkül.
Gerinc ferdülésem van, és lúdtalp miatt elvannak csúszva a lábamban a csontok pár miliméterrel, amik ugrásnál nagyom tudnak fájni.
Nem adtam fel soha, de mostmár nincs erőm folytatni, jövőre felvételiztem volna, de túlkoros vagyok, és olyan suliba járok, ahol a nyolcadik két év, mert részszakmát is adnak hozzá, így meg nincs sok értelme megpróbálni.
De nagyon úgy érzem, ha nem teszem meg, örökre bánni fogom. Folytassam vagy ne?
Fellennék mentve tesiből, de nen szóltam erről s tanárnak, mert szeretek tesizni.
Nagyon bizonytalan vagyok...
Mit tegyek?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!