Mit csináljak a lelkiismeret furdalás ellen?

szóval, nekem pénteken és hétfőn lenne vívásom (edzésen), viszont nincs kedvem elmenni, mert 2 órás, és már 4 éve járok és még sose vehettem fel ruhát, mert az edző sose figyel valamiért rám. Nagyjából mindenkinek adott tőrt (kardot) kivéve nekem, van olyan gyerek, aki fiatalabb nálam, rosszabbul vív nálam, és még csak kb. 2 hónapja jár edzésre. És az edzés elég drága. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy az iskolában keresek valami ingyenes sportot, az íjászatot néztem ki magamnak, aztán egyszer az iskolából jöttem haza amikor megkérdezte az anyukám, hogy most el kell döntenem véglegesen, hogy vívásra, vagy íjászatra szeretnék járni. Ebben a pillanatban, a vívásnál csak az előnyeire tudtam gondolni, a hátrányaira nem. Úgyhogy azt mondtam, hogy folytatom a vívást. Pont azon a napon (hétfőn) lenne edzésem. Anyukám bejött, és mondta, hogy menjek edzésre. Ekkor pedig rájöttem, hogy amikor még kérdezte, hogy hova szeretnék menni, akkor nem gondoltam a hátrányairól. Aztán végig gondoltam a vívást, és azt mondtam, hogy nem szeretnék menni,(a vívás egyik hátránya nálam, hogy az elindulás nehéz a helyszínre, mert valamiért nincs kedvem) szóval azt mondtam, hogy mégis inkább az íjászatot választanám, aztán annak is belegondoltam az előnyeibe, és a hátrányaiba aztán nem tudtam dönteni. Anyukám azt mondta, hogy 10 másodpercem van és ha nem tudok dönteni, akkor automatikusan januárig vívásra járok (most november van.) Aztán kimondtam: Íjászat!

Aztán mondta, hogy oké akkor nem kell mennem vívásra. De ekkor valami bazi nagy lelkiismeret furdalásom lett, mert belegondoltam, hogy sok barátom volt ott, tök jó programok stb. Tudtok nekem segíteni?