Ti mit tesztek, hogy ne nőjön a fejetekre a net, és az ne menjen a család rovására?
Összetett a probléma. :(
Csak úgy vagyok bele a nagyvilágba,nem érdekel semmi és senki.
Nem érzem jól magam a bőrömben,nem igazán tudok ürülni semminek.
Gyűlölöm a helyet ahol lakunk,bár másnak még ilyen sincs,nem panaszkodom.
De!
De soha nem jöhet senki,mert itt folyton rendetlenség van. Már eljutottam arra a szintre,hogy már nem szégyellem,nem érdekel.
Vagyis még is,mert a gyerekeimnek nem ezt a példát kellene látni,én sem így nőttem fel.
Tudom,hogy ezer dolgom lenne,de most is fekszek a nappaliban és vagy laptopozok,vagy nyomogatom azt a k...va telefont.
Ez nem normális dolog,hogy jutottam ide?!
Én,aki régen még a boltba sem ment úgy el,hogy ne legyen a haja megcsinálva, vagy ne legyen smink,most bemcsibe és sportcipőbe viszem a gyereket az oviba.
A munka.igazoltan nem dolgozom,nem bírok emberek között lenni,de ez sem normális. :(
Ami a legjobban zavar,az az, hogy a ház egy disznóól.Mindennap eltervezem,hogy na majd most rendbe rakom,aztán nem lesz az egészből semmi,és jobbára egész nap csak fekszem,netezek,tv-zek.
Undorító :(
Tegnap a gyerekszobát rendbe raktam,már csak egy kis része hiányzott,erre hazajöttek és mindent összevágtak. Most kezdhetném elölről,de minek.
De tudom,hogy az én hozzáállásom a nem jó,nekem kellene változni,de hogyan?
Köszönöm ha segítetek.
Én is úgy gondolom, hogy valami lelki oka van, és ebbe menekülsz bele, egy "külön világ"-ba.
Főleg, hogy írtad, hogy régen nem voltál ilyen.
Fordulj orvoshoz, hidd el, nem szégyen.
Ez bizony depresszió, fordulj orvoshoz.
(Amúgy mi az a bemcsibe?)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!