Egy átlagos rossz, mai bolond emberből lehet egy művelt értelmes jólelkű embert faragni?

Nagyon lesarkítod a dolgokat. Egyrészt, ez baromság, hogy "ilyen egy átlag magyar állampolgár". A társadalom tele van mindenféle művelt, és kevésbé művelt emberekkel. Az tény, hogy sajnos a mostani generációnak kevesebb igénye van a művészetre, de ez nem csak a magyarokra igaz.

A dolgok amiket leírtál, egyáltalán nem biztos, hogy egy jó, becsületes és okos embert takarnak. Attól, hogy valaki szereti az igényes zenét, és csak kaviár után iszik szigorúan száraz vörösbort még nem lesz okos, nem fog bedőlni a médiának, nem lesz kevésbé átverhető, és kiemelkedően okos.

Az iskolában szinte mindenhol két nyelvet tanítanak, rengeteg magyar tanul direktbe angolt, vagy németet, hogy elhelyezkedhessen, és képzeld, ezek az emberek nem csak olyanok, amiket te felsoroltál.

Én például zeneileg mindenevő vagyok, de a kedvencem a metál. Nem vetem meg a rapet, de ha olyan a hangulatom komolyzenei koncertekre megyek. A tudományok iránt nem különösebben érdeklődök saját véleményem szerint, de a kémia és a biológia mindig is a kedvenceim közt volt. Ellenben a matek és a fizika. Folyékonyan beszélek angolul, és németül is tudok alapfokon kommunikálni.

A blues, és a jazz számomra fülsértő. Nem mondom, hogy nincsenek jó számok azok között is, de nagy átlagban nem szeretem. Még csak igaz egy érettségim van, de szeretnék tovább tanulni, sajnos még nem teljesen tudom mit. Talán valami informatikai dolgot.

Akkor én most egy rossz ember vagyok a szemszögedből?

Itt nem az a kérdés, hogy ki mit szeret, hogy miért van oda, és hasonlók. Itt az a baj, hogy az iskola olyan felesleges dolgokat helyez előtérbe amit inkább speciális helyeken kéne tanítani, vagy simán beférne egy osztályfőnökibe. Az etika pl. beférhetne abba. Hittant pedig szerintem keresztény iskolákba kéne tanítani csak. Bár igaz, a felvilágosodás egyik alapja az, hogy ne keverjük a hitet a politikát és az oktatást. Szóval a kormány visszafejlődik. Akkor már inkább ha mindenképpen hittant is le akarnak nyomni a torkunkon sűrítsék be egy irodalom, vagy egy történelem anyagba. Vallás és bibliaismeret, mondjuk erről szólhatna 2 lecke.

Emellett az alsósok olyan tempóra vannak fogva, hogy az már szinte gimibe illő teljesítmény. Szerencsétlen gyerek meg se jegyzi, hogy hogy kell összeadni, kivonni, a következő hétre már az egész szorzótáblát el kell neki mondania 1-100-ig. Még olvasni se tud, vagy nem tud rendesen betűt írni, és már tollbamondást meg verset kell mondania. Amit nekem régen 1.-4.-ig tanítottak, most bedarálják az első 2 osztályban, és ez szerintem abnormális.

Az meg, hogy a média direkt ilyen szennyeket gyárt, mint a ValóVilág, meg az ötvenezredik tehetségkutató, illetve a 10. nemzeti tv csatorna meg már csak hab a tortán. Szóval nem, nem lehet a rosszból jó. Nem csak azért, mert az amit te akarsz egyáltalán nem jó, hanem azért, mert irreális, és az "agymosás" nem lenne elég, hanem az egész rendszert kéne megreformálni.

Csak magadért vállalhatsz felelősséget, ha a fejlődés foglalkoztat, magadat fejleszd. Az egód akarja, hogy megváltoztasd a világot, hogy baj van az emberekkel, hogy ilyennek vagy olyannak kellene lenniük.

Pl. nekem az tetszene, ha toleráns emberek élnének a földön akik nem akarnak másokat megváltoztatni.

Vagy talán ami a műveltségnél is fontosabb azt hiszem, először is hogy megszűnjön az éhezés és az erőszakos halál, vagy más fajta kiszolgatottság.

Egyrészt az, hogy jó ember-e valaki, vagy sem, az nem azon múlik, hogy hallgat-e mindenféle (szerinted) jó zenét, vagy pedig (szerinted) rossz zenét hallgat.

Még csak azon sem múlik, milyen papírja és végzettsége van.

A jó ember és rossz ember nem ezektől a dolgoktól lesz.

Ha pedig a műveltségre gondolsz: egyrészt az sem a zenében merül ki, másrészt pedig ha valakinek nincsen belső indíttatása, ha nem élvezi tényleg mondjuk az irodalmat, művészettörténetet, stb., akkor attól, hogy te hirtelen rá akarod kényszeríteni, semmi sem változna.

Amúgy számomra pl. te sem vagy jó ember, mert a leírásodból üvölt, hogy lenézel magad körül mindenkit. Aki az én szememben jó ember, az lehet, hogy nem hallgat mindenféle általad felsorolt zenét, de toleráns, és nem nézi le a különböző stílusú és ízlésű embertársait.

1. Nem ilyen a magyar átlagpolgár. Alapból nincs is értelme átlagot vonni, mert vannak nagyon egyszerű emberek, meg vannak olyanok akik kimagasló tudással rendelkeznek, főleg 1-1 szakterületen.

2. Nem a műveltségtől leszel rossz vagy jó ember. Egy művelt, okos ember is lehet rossz ember és egy egyszerű utcaseprő is jó ember. Arról nem is beszélve, hogy nem mesevilágban élünk, ahol végletekig jók és rosszak vannak, az ember összetett lény, van hogy jó, van hogy rossz tettekkel.

3. Olyan, hogy a "tudomány minden ágában érdekelt" olyan nem létezik. Kicsit olyan dolog ez, hogy minél többet akarsz megtudni, annál kevesebbet tudsz. Na meg például magamat nézve, érdekel elég sok dolog, számítástechnikától a repülés világáig, mégis egy szakmabelihez viszonyítva semmi tudásom nincs. Többet ér az, ha az embernek 1-2 dologban van átható és mély tudása, mellette igényességgel, kitartással, minőséggel. Elég csak egy átlag munkást nézni, például festőből van több ezer, de jó festőt már keveset találni, és így megy ez szinte minden szakmában, sokan épp hogy a kötelező minimumot hozzák, vagy azt sem.

4. A zene mióta a műveltség mértéke? Miért csak az lesz művelt aki népzenét, meg komolyzenét hallgat? Sőt, továbbviszem a gondolatot, a műveltségnek az is része, hogy képben vagy a mai világ irányzataival is.

5. Az emberek többsége mindig is egyszerű volt, nem akarnak többet csak élni a kis életüket, és kész. Kicsit olyan a társadalom, mint fogaskerekek halmaza, mindenki illik valahová, de ha az egész egyforma lenne, akkor nem működne a gépezet.

6. Véleményem szerint a fene nagy műveltség helyett célirányosabban kellene oktatni a különböző szakmákat, célirányosabban, jó szaktudású embereket képezni. Vagy egyetemeken is a pénzbehajtás helyett sokkal inkább a minőségre kellene menni.

Az ízlés max. utal a műveltségre, de nem "biztos jele". Sőt, megszámolni sem tudnám az olyan (általam ismert) embereket akik ismertebb komolyzenét hallgatnak és bestsellereket olvasnak, mert az olyan "művelt" dolog. Ettől függetlenül egyszerűek mint a bot, ettől nem lesznek varázsütésre értelmiségiek.

A hobbi is ilyen dolog. Az sem árulkodik az emberek műveltségéről, tudásáról. Ezt te is tudhatnád, nem egy híres költő, író, filozófus, művész vagy tudós nyúlt drogokhoz, alkoholhoz, nem egy élt "vad" életet, és a nőket sem vetették meg. Csokonai, Ady, Erdős Pál, Camus, Picasso, Van Gogh, Hemingway, Dickens, Churchill, Feynman...

Amit te műveltségnek hiszel, az ál-értelmiség. Szerintem mindenki ismeri a fajtát: Kalapos-fedorás, mindenhova túlöltöző, csak mainstream könyveket olvasó, 5 nyelven két szót tudó, Chopin-nél és Beethovennél leragadó, nagy szavakat használó, fölényeskedő kutyafüle, aki a La Fiestát is ál-herendiből issza, aztán ráfogja hogy francia.

Ha át akarod nevelni a társadalmat, akkor az oktatás felé nézelődj. Ha mindenki megtalálja a maga szakirányát, az érdeklődési körét, és azt tanulhatja, művelheti, magasabb szinten segítheti. Ha ez a lehetőség nincs meg, nem kell csodálkozni azon hogy egy diák feladja, csak tengődik, és nem találja meg azt, ami valóban érdekli.

MZ.per.X erre nagyon helyesen rátapintott, viszont a szakmai-orientációnak is van hátulütője. Jelenleg a magyar oktatási rendszer 13-14 éves gyerekektől elvárja hogy életre szóló döntéseket hozzanak: Gimnázium, szakiskola, vagy szakgimnázium. Szakirány váltásra minimális esély van, szakgimnázium-gimnázium közötti átjárás tulajdonképpen nincs. Ha egy érdektelen/meggondolatlan, humán tantárgyakból később jobban teljesítő diák rossz döntést hoz 13-14 évesen (esetleg a szülei erőltetik), és szakgimnáziumba/szakiskolába megy, csoda hiányában kizárta magát a nem-szakmai oktatásból. Ez előfordulhat akárkivel, érdeklődési körtől, tehetségtől függetlenül. Szerintem a szakmák mindenkire erőltetése helyett átjárhatóbbá kell tenni a különböző középiskolákat, és egy 13 éves naív gyerkőc helyett egy 18-20 éves döntsön arról, mit szeretne kezdeni az életével.