Valaki hasonló helyzetben? Esetleg sikerült valakinek kitörnie belőle?
Szóval, a problémám talán sokak számára nem tűnne akkora bajnak, de számomra már túl nagy méreteket öltött. Maximalista vagyok, de a leg durvább végletben. Nem elégszek meg, csak a 100%-kal. Legyen akármiről szó. Iskola, sport. Iskolában nekem a 100% a normál. Még ha csak ennyi lenne a probléma, akkor baj se lenne, mert az 5.0 még hozható is, de sport terén is hasonló a helyzet. 8 évig judo-ztam, aminek egy boka törés vetett véget, ami után már nem éreztem, hogy ki tudom hozni a 100%-ot ezért abbahagytam. Most edzeni járok edzőterembe, de így se tudok meg elégedni magammal.
Az egész nyarat végig tanultam. Idén a német középfokúért, tavaly az angol felsőfokúért. Nem tudok lazítani egyszerűen. Nem voltam nyaralni se, de még strandon se idén. Egyszer próbáltam kitörni ebből az állapotból, az volt 2.5 éve kb. és azóta csak rosszabb lett.
Valaki esetleg hasonló helyzetben volt már, és skierült kitörnie belőle?
Lehet van benne valami. Őszintén nemtudom mi van velem. Volt barátnőm is, de nem voltam szerelmes. Nem is tudnék az lenni. Konkrétan a szakítás után 1 héttel már nem is tudtam, hogy létezik kb.
A barátaim szerint egy robot vagyok. A napjaim a hajtásból és az alvásból állnak. Mindig próbálok 110%ot hozni mindenhol és este csak bedőlök az ágyba mint egy hulla.
Egy magyar felsőfokú még hasznos lenne ;)
Ja, amúgy szerintem nincs hiba abban, hogy maximalista vagy. Ha csinálok valamit, azt én is szeretem jól csinálni, grafikusként ez nem is hátrány, ha már emberek tízezrei látják a dolgot :/ Ciki, ha gagyi, pedig még a nevem sincs alatta :)
Én a helyedben nem akarnék ebből kitörni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!