Ti mit szólnátok/hogy reagálnátok?

Az emberek többsége biztos nem szólna meg mert nincs merszük hozzá és nem szokás (max. a cigánypudréknál). Valószínűleg megnézném ,ja de hát mit számít az? Az embereknek így is úgy is meg lesz rólad a véleménye ,hosszú vagy rövid szürke vagy barna hajjal ,tökmindegy. Valaki rád néz és azt mondja ez egy nyomorék ,valaki más meg azt gondolja ,tök király. De a többség valószínűleg a semleges határon belül marad. Ha nem bírod elviselni azt a pár extra tekintetet magadon ,akkor ne csináltass ilyen hajad. De én magamból kiindulva veled egykorú vagyok ennek ellenére sokszor ingben és nyakkendőben sőt öltönymellényben is járok. Kérdezte is egyszer egyik osztálytársam ,hogy miért vettem ezt föl? Mondom amiért te pólót vettél. Ezt szeretem ,ezt szoktam meg ,úgyhogy nem érdekel ki hogy reagál ,amíg azt emberhez méltóan teszi.

Hátúlról azt gondolnám, Jézusom ízléstelen öregasszony, szemből azt, hogy Gandalf itt van

Túl nagy a kontraszt, hogy egy fiatal srácnak őszes haja van, elég beteges. Bár szerintem a fültágító is marha ronda, egyszerűen nem értem a mondanivalóját. Pedig én is metál és hc zenéket hallgatok, de soha nem rondítanám el a testem ilyen durván, számomra ez nem önkifejezés, csak valamiféle feltűnési viszketettség, figyelemfelhívás. Az értékes emberek nem a külsejükkel tűnnek ki.

ezek a sztereotípiák, mint ami régen volt, hogy a tetovált emberek megjárták már a börtönt, meg a hosszú hajúak huligánok, már régen nincs szerintem, legfeljebb az öregekben. Aki ilyen külsőt választ magának, hogy festeti a haját, eltorzítja a fülét, telerakatja magát piercinggel az simán elmegy a te korodban. Viszont én magamon látom, hogy mennyivel másképp gondolkodtam 20 évesen és mennyivel másképp 35 évesen családosként, 2 gyerekkel, marha jó munkahellyel. Én örülök, hogy annak idején engem nem vitt el ilyen testátváltoztatós irányba ez a zenei irányzat, mert ma már nagyon bánnám. Ami 10-20 éve menő volt, az ma már egyenesen gáz, ezt gondold végig, amikor bármit is csinálsz magaddal, ami maradandó. Vannak életszakaszok, amiket maximumon élsz meg, de ezek változnak. Más vagy 10 évesen, más 20 évesen és megint csak más leszel 30-40 évesen. Én sokszor röhögök magamon, miket megcsináltam annak idején, amit ma már soha nem tennék, de akkor óriási volt. Ezzel nem az egyéniségedet adod fel és a hitelességed, hanem azt jelenti, hogy fejlődsz, tovább léptél. Akik 40 évesen is egyedülállóként járják a fesztiválokat, koncerteket, marha elveszett és magányos emberek ám, leragadtak a 20-as éveik elején és képtelenek tovább lépni. Nekem is rohadtul tetszenek a mai napig azok, akiknek igényes tetoválásaik vannak, de nagyon sok divat tetkóval is találkozom, ami ma már nagyon égő. Ha okos vagy, akkor nem csak 1-2 évre előre gondolkodsz, hanem hosszú távon. Ha eltorzítod a tested, nem fogod tudni visszacsinálni soha. Hány ilyen öreg hc-s arcot ismerek :) akármilyen értelmesek is, nincs komolyabb melójuk, mert ahogy meglátják őket, szóba sem állnak velük. Na innentől jön a lecsúszás, nincs meló, nincs pénz és ezzel jön minden. Én 50 évesen nem szeretnék albérletben lakni egyedül munka nélküliként és az emlékeimből élni.