Miért érzem lassabbnak az agyamat, mikor emberekkel vagyok?

Ez elég hülyén hangzik, de mikor egymagam vagyok (elég sokat), akkor intelligensnek érzem magam, eszembe jut egy rakat szó, és mindet szépen, értelmesen megtudom magyarázni. Nem csak írásban, hanem, ha esetleg magamban beszélek, akkor is remekül tudok definiálni dolgokat, dolgok olvasása közben gyorsan leesik a lényeg, nem kerülik el a figyelmemet a részletek.

Ehhez képest, ha emberekkel vagyok, úgy érzem magam, mint egy óvodás. Semmi nem jut eszembe, mindenre rohadt gyorsan kell reagálni és sokszor értelmezni sem tudom a kérdést, csak válaszolok rá valami kamut, hogy ne égjek be.. Hiába a legjobb haverommal beszélgetek, vagy egy vadidegennel, esetleg egy szép csajjal, szinte mindenki szemében ugyanúgy egy retardált dadogós vagyok, pedig én érzem/tudom, hogy nem vagyok az! Ennél már csak az rosszabb, amikor valaki olyannal beszélgetek, akinek nagyon számít a véleménye, ezért próbálok odafigyelni mit mondok és, hogy ő mit mond. Olyankor úgy rákoncentrálok a beszélgetésre, hogy a végére semmit nem jegyzek meg belőle...

Nagyon zavaró ez a dolog. Mit tehetnék?

16/F