Lehet köze a gyerekkorhoz annak, ha valaki nem tud kedveskedni és udvarolni?

Szerintem függ neveléstől, hogy ha valaki nem tudja kifejezni az érzéseit. Sajnos én is ettől szenvedek, hogy tudom a férjem szeret, de szinte soha nem ölel át, soha nem sétáltunk kézen fogva utcán. Talán még a kapcsolat elején volt olyan. Azt látom a szülein, hogy ők sem valami romantikus emberek, ridegek, távolságtartók, és folyton csak elégedetlenkednek, reklamálnak. Egymással is, családon belül is. Puszit sem adnak egymásnak soha, és végképp nem ölelik meg egymást. Én meg olyan családban nőttem fel, ahol megöleljük egymást a mai napig is. Egyik nap olyan aranyos volta tesóm mikor meglátogatott. Sokat cuccoltunk befelé a kocsiból, és elmaradt az ölelés és a puszi. Majd bent a konyhában egyszer csak megszólal: Tesó! elmaradt valami. Kérdem mi? És széttárta a karját. :-) Olyan aranyos volt.

Természetesen igen. Ez egy hatáskomplexum.

Szerintem is lehet köze hozzá. Elvégre ha valaki nem látja gyerek korában a szüleitől, hogy hogyan ők hogyan mutatják ki az érzéseiket, illetve hogy hogyan viszonyulnak a másik nemhez, akkor maguktól elég nehezen tanulják meg. Teszem azt, az apa nem tanítja meg a fiát, hogy hogyan közeledjen a lányok felé, hogyan udvaroljon, akkor nem fogja tizen éves korában a haveroktól megtanulni, aztán majd csalódások érik és talán még a kedve is elmegy attól, hogy megtanulja amit nem látott kiskorában.