Miért pirulok el ilyen helyzetekben?

Alapból nem szeretek sok ember előtt megszólalni, de ha például előadást tartok órán, szinte nem is izgulok , pedig nem készülök rá sokat szóban. Emellett órákon én vagyok az egyik legaktívabb ember, megesett többször is, hogyan én vittem el az irodalomórát, míg a többiek aludtak. (Hát igen, mikor az emberen kívül senki se olvassa el a kõtelezőt.:D) Viszont még mindig megesik, hogy elpirulok, ráadásul elég erősen és gyakran. Bizonyos helyzetekben értem az okát, ilyenkor ugyanis vagy megijedek a feladattól, vagy félek, hogy rosszat mondok. De mikor teljesen biztos vagyok a válaszomban, és mégis téglavörös leszek, egyszerűen nem értem magam. Aztán van az az eset is, mikor olyan hirtelen érkezik a kérdés, hogy kell egy kis idő, mire válaszolni tudok rendesen, és mégsem pirulok el.:pp

Tehát tisztában vagyok azzal, hogy az önbizalomhiány néha eluralkodik rajtam, de alapvetően nincsenek szerintem komoly önértékelési problémáim, bár azt meg kell hagyni, nem könnyen nyílok meg, még otthon se igazán.