Miért akkora gáz, ha valakinek az az élete értelme, hogy számítógépes játékokkal játszik?

Mert magányossá válik és észre sem veszi. Nem is kell ahhoz játék. Nagyon sok ember bámulja a TV-t vagy a netet, és észre sem veszik, hogy nem beszélgetnek a családtagjaikkal. És azért nem veszik észre, mert beszél helyettük a Tv. A számítógépes játék megadja a társaság illúzióját - egy ideig. Csak az élet rövid ám. Én mindig elcsodálkozom, hogy férjem max. havonta, 2 havonta egyszer látja a szüleit, testvérét, mert messze élnek, és képesek órákon át ülni csendben bámulva a képernyőt. Ez döbbenet. Ma még megkérdezheted a családtagodtól, hogy vagy? Hogy telt a napod? Holnap már nem lehet, mert meghalt. Ennyi. Volt idő, amikor a férjem úgy beszélt hozzám, hogy közben le sem vette szemét a képernyőről. Leszoktattam róla. Nem lenne a férjem, ha ezt csinálta volna örökké. Megőrülök azoktól, akikkel csak így lehet társalogni, hogy közben nem veszik le a szemüket a képernyőről. Ez a teljes érdektelenség a másik felé. Közben pedig piszkosul magányosak. Az emberi kapcsolatok nehezek, meg kell tanulni őket. De a számítógép mögé gubózva nem lehet.

Én nem látom a problémát -- saját pénze, saját élete, élje ahogy tetszik nem ahogy mások akarják. Én negyven múltam, nincs gyerekem és nagyon, de nagyon nem szeretnék. Ez van.