Hogy fedezzek fel magamban értékeket?

Kérdező: a lét egy végtelen önfelfedezés, teremtés, fejlődés - a tudatból kiindulva alapvetően.

Tehát keress, keress, keress és keress BELÜL , tudatodban , lelkedben újra és újra... Van ott a bűzlő ramatytól kedve a semlegesen át az értékesig sok minden, benned is, bennem is, mindenkiben. (Bár az aktuális arányok között akár jókora eltérés is lehet az emberek között, de ez nem akadálya fejlődésnek!)

Mert ez a fajta keresés, a BELSŐ keresés és megélés, kreativitás, alkotás a lét egyik leglényegesebb vonatkozása. Ezen fejlődés egy része "kivihető" a külvilágba, más néven anyagi világba, más néven: az illúziók világába is.

Semmi baj nincs avval, h az anyagi világ valójában egy illúzió világ. Hiszen ez egy vetítővászon. A művész, a rendező, a színművész is erre dolgoz, ha filmművészeti alkotást honak létre. És az lehet értékes is. Az építő törekvés meg alapjában mindig az.

Kedves kérdező: minden ember tele van tudat alá fojtott (általában gyerekkori) kellemetlen emlékekkel. Ezek viszont -hiába nem emlékszik ezekre az illető- blokkolnak, legalábbis lassítanak, akadályoznak -többek között- bizonyos képességek kibontását, bizonyos értékek megjelenését.

És bár tudatosan , spontán általában ilyenekre NEM emlékszik a személy -csak bevillannak olykor, vagy álmodik ezekkel kapcsolatban-, azonban különféle terpáiás módszerekkel (kineziológia, regressziós hipnózis, rebirthing, esetleg bizoynos pszichológiai módszerekkel) egyre több és több elfojtott emlék felhozvató a tudatalattiból a tudatba, tartósan!

Plusz szembenézéssel fel is oldva azokat.

Ez bár megrázó lehet valamilyen szinten, a felhozásukkor, ám de hosszú távú hatásuk közé számos pozitívum tartozik (alapjában csak pozitívumok), például addig elfojtott képességek kibontakozása, addig nem ismert lelki, szellemi értékek megjelenése, stb.

A fent említett fizetős módszerek mellett önálló és egyúttal ingyenes megoldások is léteznek, legfeljebb bizonytalan hatékonysággal: a művészet leggyakoribb formája ilyen ,tehát az, amely egyéni önkifejezét, alkotást takar, és spontán felengedi az alkotó az ő lelki mélységeit.

Az elfojtások oka legfőképpen a félelem! Tehát e folyamat vagy bátorsággal oldható meg, pl egyéni módszerek esetén (művészi önkifejezés),

vagy a fent említett fizetős módszerek valamelyikével tehát szakember segítségével - de ez utóbbi esetekhez is kell legalább egy kevés bátorság - AZ ADDIGI ELFOJTOTT fájdalmas, képességblokkoló TUDATTARTALOMMAL VALÓ SZEMBENÉZÉS miatt.

Szerintem a te bajod az, hogy nem is akarsz tenni semmit. Beletörődsz az "én nem tudok ismerkedni" "nem tudnak szeretni" maszlagba, amit aztán elhiszel, beletespedsz. Komolyan így akarod leélni az életedet? Itt kaptál hasznosabbnál hasznosabb válaszokat, de konkrétan sz*rsz bele...

Minden készség fejleszthető, csak akarni kell. A te legnagyobb bajod pedig, hogy nem is akarod.

Figyelj, nem ettől fogsz fejlődni, hogy féligazságokat tartalmazó divatos ezoterikus könyvek marhaságait cselekszed, pl ne hidd, h önmagában efgéle önszuggesztiótól megoldódnak a problémáidis, hogy "ügyes vagyok, ügyes vagyok" és ügyes leszel... Nem ettől leszel ügyes(ebb)!

Bár félig igaza van e tanácsoknak, mivel aki pesszimista, az ennyiből hátráltatja magát, tehát az a legkevesebb, h optimistán kell az élethez állni, azonban NEM ELÉGSÉGES ÖNMAGÁBAN ez!

Pl ha valaki énekelni akar tudni jól, akor bár jól teszi, ha optimista, és van önszuggesztiója: "meg tudom csinálni egyre jobban az énekgyakorlatokat", ám de önmagában ettől még nem fogja tuni jól az ének tecjóhnikákat!! Hanem CSINÁLNI IS kell!

Vagy ha szelllemi tevékenységról van szó, hogy megoldástkeresel, akkor aktív és önálló gondolkodás kell, lehetőleg mind függetlenebb gondolkodás! Mások sémái által nem sok eséllyel ismered meg önmagad, és nem sok eséllyel oldod meg a SAJÁT problémáidat!

Tetteleg kell változtass, valamint kreatív, ÖNÁLLÓ, HATÉKONY gondolkodásmóddal!

Meditálj, és/vagy alkoss műalkotást, engedd szabadjára, ami benned van!