Mi jellemző az olaszokra?

Olaszország nagy részén de inkább délen létezik a "szieszta". Ez kb fél1-től kezdődik és addig bezár minden pár órára.

Nem fogadnak el borravalót. Szigorúan annyit kell fizetni amennyi az ára valaminek, ha borravalót mernél adni megharagszanak.

Nem néznek ki rosszul.

Amúgy semmi közük nincs aromákhoz, ez csak egy tévhit.

6-os vagyok.

*a romákhoz.

Kevés tapasztalatom van az olaszokról.

De hátha a leírásom ad némi kiegészítést a többiekéhez.

Nyitottak, vendégszeretőek, direktek, gyermeki kedvesség és felszabadultság jellemzi sokukat, főleg a délolaszoknál.

Sokkal több a művészetet értő, részben alkotó ember. Szeretik a szépet, igényesek arra, mi milyen fokban szép, vagy vonzó számukra (néha túlzottan is).

Sajnos számukra természetes a becsmérlése tárgyaknak, elvont fogalmaknak, ahogy észrevetetm, de ők nem sértődnek meg, ha az általuk kedvelt dolgokat becsmérlik, ők kibeszélik érzelmeiket, természetes számukra. Bár érdekes módon egyfajta diplomácia is jelemzi pket, amikor indokolt.

Rendkívül barátságos sokuk, főleg a délebbiek. Szívélyesek, nagyvonalúak.

Szeretnek gesztikulálni, és nem fojtják elé érzelmeiket, bár ismerik a diplomációt is. A tettlegesség náluk se jellemzőbb, mint NY-EU-ban, É-EU-ban. A feszültésgeiket viszont kibeszélik magukból, inkább civakodnak verbálisan, mint hogy ütlegelnék egymsát, ami harmonikusabb, építőbb megoldás, mint a nyugat-európai képmutató, érzelemelfojtó hozzáállás. A többségük képes építő kritikát fogadni és megfogalmazni, nem jellezmő, hogy ürügyből, provokációból civakodnának, mint sok nyugat-európai, meg germán.

Vágyaik, indulataik gyakran hirtelenek, de amilyen gyorsan jött, úgy el is párolog. Hirtelen megnyilvánulásaik néha kicsit felszínesek.

Általában van bennük érzelmi mélység, családiasság, testvériesség.

(Persze a világon mindenhol vannak bunkók és IQ 80 minuszosak, köztük is, minden népnél.)

Temperamentumosak, szeretik a szerelmet...

Valaki írta , h nem fogadnak el borravalót. Ezt konkrétan nem tudom, de tapasztaltam olaszoktól, hogy szívből adnak ajándékot, teljesen spontán, csak úgy maguktól, ha úgy érzik, azonban mintha tartózkodóak volnának az ajándékok elfolgadásával.... Ezt még nem érzem náluk, hogyan működik... Értékelik a gesztust, ha ajándékot ad nekik az ember, de gyakorta hangsúlyozzák, h nem várnak el viszonzást az ő kedvességükért, bár köszönik a szép gesztust, ha én is ajándékkozom őket...

Ez utóbbit ha valaki árnyaltabban érzi az olaszokról, szívesen olvasnék tőle erről.