Rasszizmus es a kutyatartok kozotti hasonlosag?

Fajtánként különbözőek a kutyák természete, és nem egyedenként, ahogy az embereknél is.

Eleinte én is menhelyi kutyát akartam, de tekintettel, hogy első kutyusra egy lelkileg sérült, "árva gyereket" vennénk magunkhoz, megrémisztett. Viszont a második és harmadik menhelyi lett, és azzal, hogy több hónapik rossz körülmények közt élt egy kicsit mégjobbban megszerettem őket...

Így utólag, valóban álszentség, de azok akik idegenkednek a kutyáktól és magától az állatvilágtól, azoknak a szemszögét (is) meglehet érteni.

Micsoda baromság. :)

Miért lenne valaki rasszista azért, mert egy hányáskinézetű, nem feltétlenül előnyös génállománnyal rendelkező kutya helyett egy olyat választana, aminek viselkedésmintája kiszámítható és az egyén életviteléhez illő, külsejét tekintve is szép?

Nemes dolog befogadni egy félholtra vert kutyát, aki retteg az emberektől és mer a gazdája közelében lenni, de ez nem mindenki álma.

Ez nem rasszizmus, aki komoly kutyatartó, az általában "szakosodik" bizonyos fajtákra, őt ez érdekli, ez a hobbija.

Aki meg szimplán szereti a kutyákat, állatokat, az nem fog azzal foglalkozni, hogy mennyire korcs vagy nem korcs egy állat.